Kettős hatás az építőanyagok piacán

Finiselnek a lakásépítések, a második negyedévben mintegy 20 százalékkal nőtt a fehér falazóanyagok iránti kereslet, a termékek 7-10 százalékkal drágultak. A véghajrázó fejlesztések nyomán felpörgött a cseréptermékek piaca is – tájékoztatta a Világgazdaságot Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. A január végén bejelentett árkorrekciókra az első negyedévben sor került, ezek nyomán egyes terméktípusok ára 5–10 százalékkal emelkedett. Az égetett téglák körülbelül azonos volumenben fogytak, mint 2018 azonos időszakában, és az idő rövidsége miatt egyelőre nem tudni, mit hoz a július elsejétől elérhető falusi CSOK a tégla- és cseréptermékek piacán. Két számjegyű volt a növekedés viszont az EPS-alapú hőszigetelők, az épületgépészeti és az építőkémia termékek – ragasztó- és tömítőanyagok – forgalmában.

A kivitelezői, illetve beépítői munkadíjak az első fél évben dinamikusan nőttek, az építőanyagok ára a második negyedévben már nem változott. A gyártók további emelést nem terveznek idén, s bár optimisták, jövőre már némi visszaeséssel számolnak. A vidéki CSOK bevezetését üdvözlik a MÉASZ tagjai, ám a megyeszékhelyekre vonatkozó ösztönző bevezetését is célszerűnek tartanák az ottani kereslet biztosítása érdekében. A fővárosban újlakás-nagyprojekt alig indult, s a megyeszékhelyeken is kevesebb az új lakóingatlan-fejlesztés. Az építésien­gedély-kérelmek és bejelentések számának csökkenése miatt a téglagyárak fokozottan figyelik a piacot – hangsúlyozta Szarka László.

A szakemberhiány és az új kormányzati intézkedések miatt időszakos kivárást tapasztaltak a gyártók a piacon. A homlokzati nyílászárók forgalma a második negyedévben – az év első három hónapjához hasonlóan – a tavalyival azonos volumenű maradt. Mindez összefügg azzal, hogy a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetése miatt kevesebb korszerűsítés kezdődik – mondta a MÉASZ elnöke. A nyílászárógyártók egy része nem emelt árat, akik igen, azok 8–12 százalék között, ezzel kompenzálva a költségnövekedéseiket.

A kkv-k telephelyfejlesztési (támogatott) projektjei jelentős mértékben meghatározzák a piaci keresletet, eközben a nagyvállalati beruházások visszafogottabbak, mint tavaly, illetve részben halasztódnak – ezt tapasztalják a hőszigetelőanyag-gyártók, akik szerint a magánerős lakóépület-korszerűsítéseket változatlanul a vissza nem térítendő épületenergetikai ösztönzők léte vagy nemléte határozza meg. A kamatmentes hitelek keresletélénkítő hatása e téren változatlanul alacsony.

A cseréptermékek ára

5–10

százalékkal emelkedett