Európa keleti országaiban és leszakadó térségeiben – például Portugáliában és Görögországban – is gondot okozna az
Európai Unióban esetleg bevezetendő egységes az elképzelés részleteinek ismerete nélkül is – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az Európai Bizottság tegnap megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn lengette be az egységes uniós minimálbér lehetőségét. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint az intézkedésnek vagy nem lenne érdemi hatása, vagy Magyarország számára súlyos hátrányokkal járna, bár pontosabb válasz csak a konkrét javaslat ismeretében születhet. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint technikailag is nehéz lenne bevezetni az egységesen ugyanakkora minimálbért, mert az EU-n belül rendkívül nagyok az eltérések, teljesen más a bérszínvonal egy kelet-európai kkv-nál mint egy német nagyvállalatnál, kiegyenlítésére külön támogatási rendszer kellene, ami nem elfogadható a gazdagabb országok számára. Nem is létezik minden uniós országban a minimálbér intézménye, amelynek a kötelezővé tétele viszont valóban megtörténhet, de ennek Magyarországra nem lesz hatása. Nem elképzelhetetlen, hogy egy formula alkalmazása lesz kötelező az EU-ban, erre példa a magyar rendszer is, amelyben a minimálbér mellett a szakmunkásoknak és a diplomásoknak is megállapítanak külön legkisebb keresetet. Török Zoltán szerint, ha mégis egységes, a magyarországinál lényegesen magasabb minimálbért kellene alkalmazni az egész EU-ban, az csődhullámhoz vezetne, ezért nem is járható út. Suppan Gergely olyan egységesítést tart lehetségesnek, amely figyelembe veszi az adott ország fejlettségét és vásárlóerejét, de még így is okozhat gondot, ha túl magas szintet határoznak meg.
A magyarországi cégek nagy része már egy ezereurós minimálbért sem tudna kigazdálkodni, ez ugyanis a keresetek triplázódásával járna, és az így kialakuló bértorlódás miatt a jobban fizetett dolgozók javadalmazásán is emelni kellene – magyarázta a Takarékbank elemzője. Ez az EU-ban összességében nem okozna gondot, de Magyarországon jókora átrendeződést hozna. A kis- és középvállalkozások többsége lehúzhatná a rolót, a megmaradó alkalmazottak triplázódó bére miatt hamarosan új cégek jelenhetnének meg. A Takarékbank elemzője figyelmeztet: a keresetek hirtelen ugrása miatt megbomlana a gazdaság egyensúlya, a külkereskedelmi mérleg és így a folyó fizetési mérleg is. A következő évek a kelet-európai országokban a bérfelzárkózásról szólhatnak. A szakértő példája szerint a bádogost nettó 600 ezer forintért lehet foglalkoztatni, egy autószerelő vagy egy piaci kofa bruttó 400 ezer forintot is megkeres. Török Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy a tagországok kezéből kiveszik a minimálbér általi szabályozás lehetőségét. Példának az Egyesült Államokat hozta, ahol ugyan van egységes, központilag meghatározott minimálbér, de a tagállamok ettől felfelé eltérhetnek. Viszont az USA-ban sokkal kisebbek a tagállamok közötti eltérések, mint az EU országai között.
