A céges beruházásokat, fejlesztéseket ösztönző Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) önmagában mintegy 40 milliárd forint pluszpénzt jelenthet az, hogy az eredeti kalkulációnál alapul vett 310 forintos euróárfolyam után tavaly 318-cal számoltak, most viszont 324 forint körül kereskednek az unió hivatalos fizetőeszközével.
Emellett két Ginop-prioritás, a 4-es és a 8-as, tehát az energetikai és a pénzügyi eszközök támogatása nem teljesítette az időarányos tervszámokat, emiatt a keretek 6-6 százalékát is átcsoportosíthatják olyan népszerű fejlesztési tengelyekre, mint az 1-es és a 2-es: az előbbi a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az utóbbi kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgál.
Mivel a tervezéskor a 4-es Ginop-kalapban csaknem 60 milliárd forint értékben szerepeltek pályázati felhívások, a 8-asban elérhető pénzügyi termékek együttes kerete pedig elérte a 693 milliárd forintot, a teljes átcsoportosítással több mint 45 milliárd forint szabadulhat fel. Vagyis a két lehetőséggel együtt legalább 80-90 milliárd forint megpályáztatására még reális esély van a következő fél-egy évben.
A 2007–2013-as uniós ciklusban a kereskedő-, szolgáltató cégek is számos pályázaton eredményesen szerepelhettek, a 2014–2020-as időszak azonban inkább a feldolgozóiparról szól, azon belül is főként a járműipari és elektronikai vállalkozásokról – értékelt a Világgazdaság érdeklődésére Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
Előrebocsátotta, hogy a 2021–2027-es ciklus forrásai akkor járulhatnak hozzá a magyar gazdaság robusztus, tartósan 4 százalék körüli növekedésének fenntartásához, ha a legjobb vállalatokat segítenek még jobbá tenni.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
