Tízmilliárdokat tartogat még a ciklus

Bár a 2014–2020-as uniós ciklus forrásainak 90 százalékát már tavaly odaítélték, az árfolyamnyereség és egyes fejlesztési prioritások átcsoportosítása további új támogatási kereteket hozhat, elsősorban a vállalkozásoknak – tudta meg a Világgazdaság. A céges beruházásokat, fejlesztéseket ösztönző Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) önmagában mintegy 40 milliárd forint pluszpénzt jelenthet az, hogy az eredeti kalkulációnál alapul vett 310 forintos euróárfolyam után tavaly 318-cal számoltak, most viszont 324 forint körül kereskednek az unió hivatalos fizetőeszközével.

Emellett két Ginop-prioritás, a 4-es és a 8-as, tehát az energetikai és a pénzügyi eszközök támogatása nem teljesítette az időarányos tervszámokat, emiatt a keretek 6-6 százalékát is átcsoportosíthatják olyan népszerű fejlesztési tengelyekre, mint az 1-es és a 2-es: az előbbi a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, az utóbbi kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgál. Mivel a tervezéskor a 4-es Ginop-kalapban csaknem 60 milliárd forint értékben szerepeltek pályázati felhívások, a 8-asban elérhető pénzügyi termékek együttes kerete pedig elérte a 693 milliárd forintot, a teljes átcsoportosítással több mint 45 milliárd forint szabadulhat fel. Vagyis a két lehetőséggel együtt legalább 80-90 milliárd forint megpályáztatására még reális esély van a következő fél-egy évben.

A 2007–2013-as uniós ciklusban a kereskedő-, szolgáltató cégek is számos pályázaton eredményesen szerepelhettek, a 2014–2020-as időszak azonban inkább a feldolgozóiparról szól, azon belül is főként a járműipari és elektronikai vállalkozásokról – értékelt a Világgazdaság érdeklődésére Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Előrebocsátotta, hogy a 2021–2027-es ciklus forrásai akkor járulhatnak hozzá a magyar gazdaság robusztus, tartósan 4 százalék körüli növekedésének fenntartásához, ha a legjobb vállalatokat segítenek még jobbá tenni. Ennek egy teljesen új megoldás is az eszköze lehet: a kombinált hiteltermékek esetében a felvett kölcsön időközben támogatássá válhat, ha az adott cég árbevétele és profitja a várt ütemben nő, és közben a dolgozóknak is magasabb béreket fizet.

A szakember úgy látja, a Magyarországra nagyberuházásokat hozó multinacionális cégek mellett a 100-200 főt foglalkoztató, magyar tulajdonú vállalkozások lehetnek az új éra nyertesei, feltéve, ha kellően magas hozzáadott értékű termeléssel rukkolnak elő, és lépést tartanak a régiós versenytársakkal a kutatás-fejlesztés és az innováció terén. Éppen ezért Essősy Zsombor szerint kulcsfontosságúak lesznek 2020 után a digitalizációt és a képzést célzó pályázatok, de azok a kisebb piaci szereplők, amelyek nem kellően hatékonyak, kénytelenek lesznek betagozódni a nagyobbak alá. A hagyományos termelőüzemeknek – amelyek zömében nemzetközi cégcsoportok tagjai – idővel minél több értékteremtő szolgáltatás lebonyolítására is alkalmassá kell válniuk, a gyártás mellett például a logisztika, a disztribúció és a műszaki tervezés koordinálása területén.