Több a fiatal munkanélküli, mint egy éve
A foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 511 ezer volt az április–júniusi időszakban, 36 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A növekedés 0,8 százalékos volt, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel lett több, miközben a közfoglalkoztatottak száma 58 ezerrel csökkent egy év alatt. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett. A fiatal (15–24 éves) dolgozók száma tízezerrel csökkent, a korcsoport foglalkoztatási rátája 28,2 százalékra mérséklődött. A legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25–54 éves korosztály foglalkoztatási rátája 84,6 százalékra emelkedett, 18 ezerrel dolgoztak többen az április–júniusi időszakban, mint tavaly. Az idősebb (55–64 év) korosztály statisztikája is javult 2,6 százalékkal, 56,1 százalékra nőtt a foglalkoztatási rátájuk. A munkanélküliek átlagos száma 155 ezer volt az említett időszakban, ami 3,3 százalékos rátának felel meg. A fiatalok esetében nőtt a munkanélküliség, 10,8 százalékra emelkedett a rátájuk. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak rátája 0,5 százalékkal 2,9 százalékra csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,4 hónap volt, a munkanélküliek 35,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A 20–64 éves korosztály 75,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez – kommentálta a KSH adatait Horváth András, a Takarékbank elemzője. Hozzátette, hogy a magyar munkaerőpiac egyre inkább korlátokba ütközik, a foglalkoztatás csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitív irányba, pedig a foglalkoztatási ráta még legalább 4 százalékponttal javítható lenne – ez további 250–300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene. Úgy véli, ezzel lenne teljes a foglalkoztatottság Magyarországon. A Takarékbank elemzője szerint már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, vagyis szakpolitikai beavatkozás nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a továbbra is feszes munkaerőpiac és a lassuló ütemben várhatóan továbbra is emelkedő bérek azt sugallják, hogy a belső fogyasztás az idén is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.
