A csipszadó miatt drágult durván a kétdekás

A legtöbbször fél- vagy két­de­cis üvegben, „kétdekásban” kínált ízesített szeszes italok 11,6 százalékos áremelkedése elsősorban a népegészségügyi termékdíj (csipszadó) miatt lehetett jelentős mértékű az idei első fél évben 2018 első feléhez viszonyítva, de a jövedéki adó emelkedésének most nem volt érdemi szerepe ezen termékek drágulásában – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az idei első fél évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 110,5 százalékkal volt drágább a vöröshagyma, mint 2018 azonos időszakában. A fejes káposzta és a késői burgonya ára is jelentősen megugrott, az előbbiért 83,5, az utóbbiért 72,6 százalékkal kellett többet adni, mint egy évvel korábban. Ugyan fogyasztói árakról beszélünk, azonban az értékláncok itt is jól kirajzolódnak. A finomliszt 11,4 százalékos drágulása a félbarna kenyér 11,7 százalékos és a zsemle 11,1 százalékos áremelkedésével párosult, a fehér kenyérért mindössze 4,8 százalékkal kell többet fizetni, mint 2018 első felében. A mezőgazdasági termékek árát elsősorban az időjárás határozza meg, de az európai kötődések és importok miatt a nemzetközi árak is hatással lehetnek a magyar boltok polcain feltűnő árcédulákra – magyarázta Virovácz Péter. Az év első felében az időjárás miatt emelkedett a cseresznye és a meggy ára, ezekből ugyanis hiány alakult ki. Az alma 22 százalékkal volt olcsóbb az idei első fél évben, mint egy évvel korábban, a lengyel import nyomhatta le az árakat. Az ING Bank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába kiugró egyes termékek jelentős árváltozása, ezek jellemzően annyira kicsi szeletét adják a fogyasztói kosárnak, hogy nincs érdemi hatásuk az infláció alakulására. Tavaly szeptember–októberben tetőzött a földgáz világpiaci ára, azonban még idén év elején is a korábbinál lényegesen többe került. A palackozott gáz ára (13,2 százalékos drágulás) nem követi szorosan a világpiaci árakat, az energia árának emelkedését elsősorban a nagyobb fogyasztók érezhették meg. A liszt és a péktermékek árát az input költségek emelkedése dobta meg, elsősorban a munkaerőre költöttek többet az ezzel foglalkozó vállalkozások. Virovácz Péter hozzátette: az említett energia is drágult, és az alapanyagokért is többet kellett fizetni, különösen az egyéb gabonák ára emelkedhetett.

A cukorral ízesített alkoholok 11,6 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly