A hazai e-kereskedelemre is hatással lesz a szigorított ügyfélazonosítás

A hazai online kiskereskedelmi szektorban az első néhány hónapban akár 10-15 százalékos lemorzsolódást is hozhat az online bankkártyás fizetések terén az, hogy szeptember 14-én Magyarországon is életbe lép a pénzügyi szolgáltatók szigorúbb ügyfél-azonosításra vonatkozó szabályozása – közölte a Világgazdasággal Várkonyi Balázs, az Extreme Digital társalapító ügyvezető igazgatója. A hazai webáruházak organikus növekedését azonban vélhetően nem töri meg a szabályozás, hiszen régiós szinten eleve alacsony belföldön a kártyás fizetések aránya, ami egyrészt a pénzügyi tudatosság alacsonyabb fokára, másrészt a webshopokkal szembeni általános bizalmatlanságra vezethető vissza. Arra lehet számítani, hogy a hazai e-kereskedelmi piac mérete az idén megközelítheti az 500 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 425 milliárdos forgalom után a magasabb bázison is fennmarad a 20 százalék körüli növekedési dinamika.

Ha nem is alakult át a piac a fizetési módok szempontjából az utóbbi két-három évben, némi előrelépést lehetett tapasztalni: egyes termékkörökben a korábbi 4-5 százalékról 16-18 százalékra futott fel a bankkártyás fizetések aránya az Extreme Digitalnál, a többség azonban maradt az utánvétnél és a megrendelések értékének készpénzes ellentételezésénél. Várkonyi Balázs szerint akár több hónapnak is el kell telnie, hogy a fogyasztók megértsék: a PSD2 (Revised Payment Services Directive – a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv) részeként bevezetendő ügyfél-hitelesítési szabályozás célja a stabilabb és biztonságosabb elektronikus fizetés. Az átállás után jövőre havi 1-2 százalékponttal csökkenhet a kötelező azonosítás miatt meghiúsuló kártyás megrendelések aránya. Arról azonban nincsenek adataik, hogy az azonosítás miatt a tervezett tranzakciók hány százaléka történik kártyahasználat helyett más fizetési móddal, illetve hogy inkább a kisebb vagy a nagyobb kosárértékű megrendeléseket érinti-e. Mindenesetre az előbbiek körében gyakoribb a kártyahasználat.

Az ügyfél-hitelesítési szabályozás a hazai online vásárlások 19 százalékát érinti – mondta a Világgazdaságnak Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Aki eddig kártyával fizetett, az valószínűleg ezután is azzal fog, ráadásul a fogyasztók jelentős része már több bank – például az Erste vagy a K&H – ügyfeleként is találkozhatott a többszintű azonosítással. Legfeljebb bosszúságot okoz az első pár alkalommal, hogy biometrikus adatokra, például az ujjlenyomat megadására vagy egy sms-ben kapott kód begépelésére is szükség van. Ám nem valószínűsíthető, hogy ez eltántorítaná a többséget a már megszokott fizetési módtól. De az is igaz, hogy új belépőket így már nehezebben vonz a kártyás fizetés, dinamikus fejlődésről e téren azonban egyébként sem lehet beszélni. Mivel nagy a nyomás a bankokon, legtöbbjük a saját applikációját már felkészítette az átállásra, és azt állítja, hogy nem okoz különösebb nehézségeket a szigorítás.

Az év első felében a hazai e-kereskedelmi piac főbb mutatói mind feljebb kúsztak a tavalyi mérésekhez képest Madar Norbert tájékoztatása szerint. A weben a kosárérték már eléri a 12 ezer forintot, az átlag pedig évente tizenkétszer rendel a GKI adatai szerint. Az aktív vásárlók tábora – akik az elmúlt egy évben legalább egy ügyletet lebonyolítottak – csaknem 3,4 millió főre tehető, hozzájuk egy év alatt 15-16 tranzakció is köthető. Láthatóan továbbra is fölényben vannak a költéseknél a budapestiek: az összes hazai vásárló 27 százaléka fővárosi, a rendelések értékében azonban 38 százalék az arányuk.

Erős a nyári szezon

Várkonyi Balázs szerint kifejezetten erős a nyári szezon a magyar e-kereskedelemben, ráadásul már a tavasz vége óta rendkívül magas a vásárlási kedv. A tartós meleg az átlag fölé emelte a hűtőgépek és a klímaberendezések keresletét, a plazmatévék pedig annak ellenére is jól fogynak, hogy páratlan év van, azaz nincs olimpia, labdarúgó-világ- vagy -Európa-bajnokság sem.