Húsz százalék körül bővülhettek idén eddig a hazai beruházások

A második negyedévben 18 százalékkal lehetett magasabb a beruházások szintje, mint 2018 április–júniusában, ezzel együtt az első fél évben 22 százalékkal nőhettek a fejlesztések a tavalyi első hat hónaphoz képest – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a második negyedévre 20 százalékos bővülést vár a fejlesztésektől, vagyis a beruházási ráta 27 százalékra emelkedhetett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön teszi közzé a második negyedéves beruházási adatokat, ami azért kiemelten fontos, mert a GDP-növekedés egyik hajtóerejét a fejlesztések jelentették az utóbbi években. A beruházások gyors bővülése kulcsszerepet játszott a jelentős béremelésekben, ami a gazdaság másik hajtóerejét, a lakossági fogyasztást táplálta.

Az építőipar lassulása arra utal, hogy mérséklődött a beruházások növekedései üteme, amit részben ellensúlyozhatnak a gép- és berendezésberuházások – magyarázta lapunknak Suppan Gergely. A fejlesztések 17 százalékkal bővülhetnek az idén, az év végére a beruházási ráta elérheti a 29-30 százalékot. A fejlesztések a következő években is nőhetnek, de a mostaninál lassabb ütemben. A hajtóerő az lehet, hogy az uniós források még nem futottak ki, az Európai Bizottságtól eddig a ciklusban meghatározott összeg 34 százalékát hívtuk le. Az irodaépítési kedv is évekig kitarthat, és a lakásépítésben is van tere a bővülésnek. Tavaly 1380, idén eddig 1220 milliárd forintnyi beruházási döntés született, emellett számos állami fejlesztés kezdődik meg a jövőben, amelyek magasan tarthatják a beruházási rátát. A Takarékbank szakértője szerint az uniós ciklus kifutásával csökkenhet az építőipari kapacitás hiánya.

Németh Dávid idén még két számjegyű növekedést vár a beruházásoknál, ám a következő negyedévekben fokozatosan lassabb ütemre kapcsolhatnak szerinte a fejlesztések, 2020 második felére vár markáns megtorpanást az uniós források kifutása miatt. A jövő év második felétől nagyobb hangsúlyt kapnak a piaci és állami finanszírozású fejlesztések, azonban ezek szűkebb és drágább keretet biztosítanak majd, ezért a beruházási kedv visszafogottabb lesz. A K&H Bank elemzője arra figyelmeztet, hogy a következő időszakban a külső környezet, elsősorban az eurózóna gyengélkedése más ágazatok mellett a beruházásokra is kedvezőtlen hatással lehet, ez a folyamat a nyugat-európai országok növekedésének beindulásával szűnhet meg.