Meglepetés a fővárosi albérletpiacon

Az elmúlt hetek tapasztalata azt mutatja, hogy a legélénkebb albérletpiaccal rendelkező nagyvárosokban tetőztek a bérleti díjak. Legalábbis erre utal, hogy az idei szezonban július vége és augusztus vége között nem történt áremelkedés Budapesten, ahogy az egyetemvárosnak számító Debrecenben, Pécsen, Győrben és Miskolcon sem volt drágulás a szóban forgó időszakban – derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Balogh László, a keresőportál vezető gazdasági szakértője azt mondta: „Éves szinten azért feljebb mentek az árak, de visszafogott, egy számjegyű drágulás jellemezte az érintett városokat. A kereslet az egy hirdetésre jutó érdeklődések alapján az idei szezonban – júniusban, júliusban és augusztusban – erősebb volt az előző évekhez képest. A drágulást gátolta, hogy a magánszemélyek által kínált albérletek száma az érintett városokban 39-80 százalékkal nőtt egy hónap alatt, azaz a bérlők jóval szélesebb palettáról válogathattak” – tette hozzá. Az Ingatlan.com elemzése szerint Budapesten augusztus végén a kiadó lakások átlagos bérleti díja 160 ezer forint volt, annyi, mint a szezon elején, ez éves szinten 6 százalékos emelkedés. A panellakásokért augusztus végén 145 ezer forintot, a téglaépítésűekért 165 ezer forintot kértek a tulajdonosok.

Az egyetemvárosok közül Debrecenben augusztus végén az átlagár százezer forint volt, ez is megegyezik a ponthatárok kihirdetésekor ismert szinttel, az egy évvel korábbit 5 százalékkal múlja felül. Szegeden az átlagos bérleti díj százezer forintot tett ki augusztus végén, ez szintén azonos a szezon előtti összeggel, igaz, éves szinten 11 százalékos emelkedés. A miskolci albérletpiac 80 ezer forintos átlaggal kezdte és fejezte be a szezont, ami éves szinten így is 14 százalékos többlet. A pécsi 95 ezer forintos átlag viszont 4 százalékos csökkenés. Balogh László szerint a mostani szezon alapján úgy tűnik, nagyobb drágulás egyelőre nincs a szóban forgó városokban, miután tetemes mennyiségű kiadó lakás érkezett az albérletpiacra. A kínálat bővülése még tovább fokozódhat, mivel a következő néhány hónapban több ezer olyan új lakást adhatnak át, amelyet befektetők vásároltak meg kiadási céllal. Összességében az látszik, hogy már éves szinten sincs nagyobb áremelkedés a budapesti albérletpiacon. Vidéken még lehet érezhetőbb drágulás, mivel ott az árak is alacsonyabb szintről indulnak, de a bérlők „vásárlóereje” a végét járja, és sokan az alacsony kamatozású lakáshitelek, az állami támogatások miatt inkább a lakásvásárlás felé fordulnak.