Nem rengetné meg a hazai vállalatokat egy újabb válság

A magyar gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van, az idén további bővülésre lehet számítani, de ettől még a vállalatok számára a munkaerőhiány a legnagyobb probléma – közölték a Világgazdasággal a Magyar Postánál. A szolgáltatócéget annak kapcsán kérdeztük, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter többször jelezte, a világgazdaság a dekonjunktúra felé halad, amelynek jelei már Magyarországon is megfigyelhetők. A válság hatásait pedig csak úgy lehet mérsékelni, ha idejében megtesszük a szükséges lépéseket, a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedése például 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a második és a harmadik gazdaságvédelmi akciótervet is megelőlegezte a jövő évre.

Nincs két egyforma válság, a 2008-ashoz hasonló mély, globális krízis valószínűsége továbbra is alacsony. Egy banknak azonban mindig készen kell állnia a gazdasági környezet romlására – mondták lapunknak az OTP csoportnál. Kiemelték: azok az országok, ahol a bankcsoport jelen van, kevésbé érzékenyek egy esetleges külső sokkra, mint 2008-ban. Ezért egy erősen negatív külső forgatókönyv esetén is kisebb recesszióval számolnak a pénzintézetnél. A Videoton Holding Zrt. sem tart súlyos válságtól, sokkal inkább erős lassulásra számít, ami különösen az ipari exportmegrendeléseket érintheti. Sinkó Ottó, a vállalat társ-vezérigazgatója nem tartja követendőnek, hogy a dekonjunktúra elől a cég beruházásokba meneküljön, szerinte a fejlesztéseknek a mindenkori vevői igényekhez kell illeszkedniük.

A Magyar Posta viszont – az optimizmus dacára – az előremenekülés terén az egyik legaktívabb cégnek mutatkozik: tavaly milliárdokért ruházott be egy automata csomagfeldolgozó gépbe, az idén pedig a szintén milliárdokba kerülő elektronikus kézbesítési rendszert fejezi be. A társaság a következő három évben sem áll le, főtevékenységei közül a logisztika kap majd hangsúlyosabb szerepet. Az OTP csoport fejlesztéseinek nagy részét a teljes bankszektorra jellemző digitális projektek tették ki, amelyek az ügyfélélményre, a nem banki ökoszisztémára irányultak. Az árbevétel és a profit apadásától nem tartanak válság esetén sem, mint ahogy elbocsátásokra sem készülnek. Az utóbbival a Videoton sem tervez, sőt a cégnél az erős bérnyomás miatt egy nagyobb lassulás esetén is nőhetnek majd a bérek az elkövetkezendő években.

Érdeklődésünkre a Magyar Telekomnál közölték: válság nélkül is kulcskérdés a hatékonyság, hiszen a távközlési piacon erős a verseny, ezért 2014 és 2018 között csaknem 240 milliárd forintot költöttek a mobil- és vezetékes hálózatok fejlesztésére. Az Exclusive Groupnál arról tájékoztattak, hogy pénzváltóként a működésükre alaposan kihat, ha válság üti fel a fejét, az árfolyamok nagyobb kilengésére aktívabb fedezeti ügyletkötési politikával reagálhatnak. Mivel a lakossági tartalékok egy része még mindig készpénzben halmozódik, számítani kell arra, hogy ilyenkor jóval intenzívebbek az átváltások.

Romlik az üzleti bizalom

A kiskereskedelmi szektor növekedése lassul, a megtakarítási hajlandóság emelkedik, és a gazdasági szereplők optimizmusa is megtörni látszik – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az üzleti bizalom hosszú hónapok óta trendszerűen romlik, ami mindenképpen intő jel lehet a jövőre nézve. Virovácz leszögezte: várakozásaik szerint a következő negyedévekben 4 százalék körül lehet a gazdaság növekedése, jövőre pedig már inkább a 3–4 százalékos sáv a valószínű.