Nem tud túlpörögni a lakáspiac

Élénkül a kistelepüléseken az építési kedv, az új lakások piacán is egyre nagyobb volument képvisel a vidéki kínálat, de a KSH lakásépítési statisztikája jelentős területi eltéréseket tükröz.

Ellentétes előjelűek a lakásépítési mutatók: Budapesten és a kisebb városokban 8,6 és 7,8 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban viszont 10, a községekben pedig 4,3 százalékkal több lakás átadását jelezte a KSH tegnapi gyorsjelentésében. Eszerint a községekben idén számottevően nőtt az építési kedv, az első fél évben 20,4 százalékkal több építési engedélyt és egyszerű bejelentést regisztráltak, mint egy éve, Budapesten ugyanekkor 0,6 százalékkal csökkent az építésiengedély-kérelmek száma.

Idén január és június között az országban 6472 új lakás épült, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma viszont 0,9 százalékkal emelkedett az előző évi bázishoz képest. Egy éve ilyenkor épp fordított trend körvonalazódott, akkor az átadások száma nőtt, az engedélyeké pedig csökkent, ami lanyhuló építési kedvet tükrözött.

Az idei első fél évben elérte a plafont a lakásépítések volumene, a kapacitás- és munkaerőhiány miatt nem tud nagyobb fordulatszámra kapcsolni a piac – véli Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a friss adatok kapcsán. Hozzátette azonban, hogy minden évben az utolsó három hónapban ugrik meg az átadott lakások száma, és várhatóan ez az idén is így lesz.

Az új lakások piacán egyre nagyobb mértékű a vidéki ingatlanok aránya, a megyei jogú váro­sokban az idén 10 százalékkal nőtt az átadott új lakások száma, és országosan is jelentősen, 63 százalékkal emelkedett az eladásra épített családi házak kínálata. A KSH adatbázisa szerint egy év alatt 49 százalékról 52 százalékra nőtt a vállalkozások által épített lakások aránya, a természetes személyek által építetteké ezzel párhuzamosan 49 százalékról 47-re csökkent. Az ingatlanok 53 százaléka értékesítésre, 45 százaléka saját használatra, 2,1 százaléka bérbeadásra épült. Az átlagos alapterület 99 négyzetméter, ami két négyzetméterrel kisebb, mint egy éve. Az új lakások 51 százaléka családi házban, 40 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,2 százaléka lakóparkban található.

A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építésiengedély-kérelmek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek – véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki az elkészült lakások számának 0,7 százalékos visszaesését a kedvezőtlen, rendkívül csapadékos időjárás rovására írja. A szakértő idén és jövőre jelentős átadási hullámra számít, hozzátéve, hogy a hazai lakásépítések száma egyelőre semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolja.

Általános derűlátás

A GKI felmérése szerint minden szegmens vonatkozásában optimisták az ingatlanpiaci szereplők, akik országos átlagban 4-5 százalékos, Budapesten és környékén 6-7 százalékos lakásár-emelkedést várnak. A fővárosi bizalmi index történelmi csúcson áll, egy év alatt 7 százalékponttal, a vidéki 3 százalékponttal nőtt, élen az aranykorát élő irodapiaccal.