Továbbra is csúcson a beruházások

A beruházások összességében stabil 20 százalék körüli növekedési ütemet mutatnak: tavaly 19,2 százalékkal, az idei első negyedévben 20,1 százalékkal, és az idei év első felében 19,3 százalékkal nőttek a beruházások éves összevetésben.

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,1 százalékkal haladta meg, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 53 százalékkal

– fűzte hozzá a KSH.

Az uniós forrásokból származó – nagyobb részt a kormányzati szerveknél megjelenő – fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a – főként feldolgozóipari – vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek. A vállalkozások által eszközölt beruházások növekedési üteme az első negyedévi 24,1 százalékosról 30,7 százalékra, a költségvetési szervek beruházásai 18,9 százalékról 20,9 százalékosra gyorsult. A vállalkozások aránya a nemzetgazdasági beruházásokon belül a tavalyi 53,9 százalékról 59,6 százalékra nőtt.

A Pénzügyminisztérium szerint továbbra is dinamikus a hazai beruházási kedv

Több mint 4.000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg hazánkban az idei első félévben, ami érdemben járult hozzá a kimagasló gazdasági növekedéshez. A közel húsz százalékos bővülésben kiemelt szerepe van a kormány beruházásösztönző intézkedéseinek, az uniós források felhasználásának, az otthonteremtési program sikerességének, valamint a tőkevonzó gazdaságpolitikai és kedvező üzleti környezetnek.

2019. II. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások lendületes bővülése: a 2.400 milliárd forint összértékű fejlesztés 18,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első negyedévhez képest pedig 4,1 százalékos emelkedést mutat. A 19 ágazat közül 15 esetében regisztráltak lendületes bővülést. A kedvező adatokban meghatározó a vállalati fejlesztések 31 százalékos növekedés, valamint a gépbeszerzések 15 százalékos emelkedése. Ezekkel párhuzamosan a feldolgozóipar területén szintén 30 százalékos, míg az ingatlanfejlesztésekhez és az infrastrukturális projektekhez kapcsolódó építési beruházásoknál 22 százalék feletti bővülés látható. Mindezek egyértelműen jelzik, hogy továbbra is dinamikus a hazai vállalkozások beruházási kedve, amihez azok a kormányzati intézkedések nyújtanak ösztönzést, amelyek a gazdaságfejlesztést célzó uniós forrásfelhasználást, a foglalkoztatás növelését, a magyar családok saját otthonhoz jutását, valamint a vállalkozások adminisztrációs tevékenységének egyszerűsítését és köztehermérséklését tartják szem előtt.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban magas termelői kapacitáskihasználtság jellemző, amely a beruházások és így a GDP hosszabb távú bővülését vetíti előre. Ezt megerősítik a versenyszféra elmúlt időszakban bejelentett 3000 milliárd forintot is meghaladó beruházási projektjei, amelyek a hazai GDP 8 százalékát teszik ki.. A kormány növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként a magyar beruházási ráta 2017 óta folyamatosan emelkedik. A mostani adatok ismeretében ez már 27 százalék felett alakulhatott, amellyel így hazánk az uniós tagállamok élmezőnyében szerepel, a visegrádi országok átlagát is jóval meghaladva. A kedvező folyamatok várhatóan a jövőben is fennmaradnak, amihez a Gazdaságvédelmi Akcióterv már elindult intézkedései, illetve a versenyképességi program beruházásösztönző elemei egyaránt hozzájárulnak.

Várhatóan a következő időszakban alábbhagy az eddigi lendület, véli az elemző

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta:

A mostani lassabb, de továbbra is dinamikus bővülés illeszkedik az eddigi trendbe, ugyanis régóta jelentős pluszban vannak a beruházások. Legutóbb 2016 utolsó negyedévében voltak mínuszban, akkor éves szinten közel 20 százalékos volt a visszaesés. Azóta viszont minden negyedévben két számjegyű volt a növekedés.

Várhatóan a következő időszakban alábbhagy az eddigi lendület, már az idei év hátralévő részében is visszafogottabb növekedés várható a beruházásoknál. Egyrészt a folyamatban lévő projektek kifutása, másrészt a magasabb bázisértékek miatt. 2018-ban ugyanis az első negyedév után komolyabb növekedés történt a beruházásoknál. A mostani kilátások alapján az év egészében valamivel 15 százalékot meghaladó plusz várható.

Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy a következő években is folytatódhat a lassulás, elsősorban azért, mert az uniós forrásokból finanszírozott beruházások 1-2 éven belül befejeződnek. Ezeket piaci és állami finanszírozású projektek pótolhatnák. Ezek azonban drágábbak, ezért a beruházási kedv visszafogottabb lehet a következő 1-3 évben, de a növekedés várhatóan azért megmarad. Kérdés persze az is, hogy a nemzetközi gazdaság hogyan alakul. Ha tartósan gyenge marad az eurózóna teljesítménye, az szintén negatív irányba húzhatja a magyarországi fejlesztéseket.