A baromfiágazat a csúcsfogyasztó

Nőtt tavaly a magyarországi keverőüzemekben előállított haszonállat-takarmánykeverék mennyisége, a 3,78 millió tonna 7,3 százalékkal haladja meg az elmúlt évi mennyiséget – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójából. Ehhez a keveréktakarmány-mennyiséghez 2,33 millió tonna gabonafélét, 568,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait, valamint 292,3 ezer tonna olajmagvat és származékait használták fel a gyártók. A bioetanol-gyártás melléktermékeként képződő DDGS-ből 65 ezer tonna került a takarmánykeverékekbe, malomipari melléktermékekből 133,1 ezer, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 32,2, illetve 24,6 ezer tonnát használtak fel. Az AKI statisztikái szerint a keményítő-, illetve bioetanol-gyártás során keletkező egyéb melléktermékekből (CGF és CGM) 34,1 ezer tonnát kevertek a takarmányokba, de a kutatók valószínűsítik, hogy valójában ennél jóval többet, mert a legnagyobb felhasználóknak számító szarvasmarha-tenyésztőkről nem rendelkeznek információval. A gyártott keveréktakarmány 51,4 százaléka, majdnem kétmillió tonna baromfitakarmány volt 2018-ban. Ebből a mennyiségből a legtöbbet, csaknem 40 százalékát a brojlerhizlaláshoz használták fel a baromfitartók, 18,3 százalékát a tojó-, 20,3 százalékát a pulykatápok, 14,5 százalékát a kacsa-, 7,3 százalékát a libatápok tették ki. A brojlertápok mennyisége ezzel együtt is 4,8 százalékkal kevesebb volt, mint 2017-ben, ugyanakkor a liba- és kacsatáp felhasználása 27 és 37 százalékkal emelkedett az előző évi mennyiséghez képest. Ennek az oka a madárinfluenza miatti rendkívül alacsony 2017-es bázisérték. A sertéstakarmányok 34,9 százalékkal, 1,32 millió tonnával részesedtek a teljes takarmánykeverék-gyártásból, ez az arány azonban az idei első fél évben – a sertésállomány további csökkenése miatt – feltehetően alacsonyabb. A sertések számára gyártott takarmányok nagyobb (68,8 százalékos) arányban tartalmaztak gabonamagvakat, mint a baromfitápok (átlagosan 62,2 százalék). Fehérjenövények és származékaik ugyanakkor a baromfitápokban voltak magasabb, 18,4 százalékos arányban, a sertéstakarmányokban csupán 11,2 százalék volt ezek részesedése. A szarvasmarháknak gyártott abraktakarmányok 42,1 százaléka volt gabonamag, 14,1 százaléka pedig fehérjenövény és származéka. Folytatódott a takarmánygyártók koncentrációja: a gyártott mennyiség 31,2 százalékát az öt legnagyobb gyártó adta tavaly, míg 2017-ben részesedésük még 30,9, 2016-ban pedig 28,3 százalék volt.