Háromezermilliárd kerül a gazdaságba

Küszöbön a kkv-stratégia elfogadása. Mit vár az intézkedéscsomagtól?

Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter is mondta, stratégia­alkotásban jók vagyunk, de most már a végrehajtásra kell koncentrálni. Az első és legfontosabb, hogy az adóadminisztrációs egyszerűsítések és könnyítések mintájára váljon gördülékenyebbé és rugalmasabbá minden más állami szervvel történő ügyintézés is, beleértve az európai uniós pályázati rendszert. Az elmúlt hét év gazdasági növekedése, különösen az elmúlt két-három esztendőé, bizakodásra adhat okot, ahhoz azonban, hogy ne essünk a közepes fejlettség csapdájába, az eddiginél lényegesen több képzett szakember és új technológia kell a versenyszférába. A magyarországi piacon is tevékenykedő multinacionális vállalatoknak a vérükben van az éles nemzetközi verseny, a magyar tulajdonú kkv-k pedig akkor vethetik meg sikerrel a lábukat az exportpiacokon, ha magasabb hozzáadott értéket képviselő termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkeznek.

A finanszírozási lehetőségek bővítése mellett a generációváltás problémája is gyakran szóba kerül. Hol szorít leginkább a cipő?

A kkv-k hitelfelvételi lehetőségein lehet még javítani, de már most sem olyan rossz a helyzet, hiszen cégmérettől és ágazattól függetlenül bőven vannak hozzáférhető kölcsönök, de kockázati tőkével és uniós forrással is lehet még számolni. Bár közeleg az EU-s finanszírozási ciklus vége, vannak még lehetőségek. Ezért sokkal inkább a generációváltás az akkut probléma, elvégre a rendszerváltás idején vállalkozóvá váló nemzedék tagjai néhány éven belül elérik a nyugdíjaskort. Itt is megkerülhetetlen azonban a versenyképesség kérdése, hiszen egy versenyképes, nyereséget termelő, transzparens céget örömmel vesznek át az utódok, de ha mégis másképp döntenek, számukra előnyös feltételekkel értékesíthetik.

Az volt a kormányzati törekvés, hogy a 2007–2013-as uniós ciklussal szemben a 2014–2020-as időszakban hatékonyabb legyen

a támogatások elosztása. Ez mennyiben valósult meg?

Elvileg 16-ról 60 százalékra ugrott a közvetlenül a versenyszférába áramló forrás aránya. Torzítja azonban az összképet, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások több mint fele olyan kiemelt program, amelyből végső soron saját magát finanszírozza az állam, gondoljunk csak számos önkormányzati és turisztikai fejlesztésre. Azt kell eldönteni, hogy tudásba vagy betonba fektetjük-e a pénzt. Mivel az infrastruktúra-beruházások nagy része elkészült, az úthálózat mellett kórházak, óvodák és iskolák is épültek, az eddiginél végre nagyobb szerepet kaphat a képzés.

Az európai parlamenti választások kimenetelét sokan politikai sikerként értékelték Magyarországon. Ez párosulhat gazdasági eredményekkel is? Elkerülhető például a forrásvesztés?

A Brexitet nem lehet meg nem történtté tenni, a brit kilépéssel pedig mintegy tizedével csökken az Európai Unió költségvetése. A tárgyalásoknak az a tétjük, hogy a kisebb tortából csak arányosan kisebb szeletet kapjunk. Mivel a visegrádi térség országai az elmúlt években megerősödtek, azt kell elérnie a gazdaságdiplomáciának, hogy emiatt ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben az utóbbi időszakban gyengébben teljesítő mediterrán országokhoz, a görögökhöz, olaszokhoz, spanyolokhoz vagy portugálokhoz képest. Várhatóan a jövő nyáron-ősszel hagyhatják jóvá a 2021–2027-es uniós büdzsé kereteit, eközben a magyar kormány már előkészítheti az új ciklus operatív programjait. Ennek eredményeként 2021 első-második negyedévében akár már meg is jelenhetnek az első új pályázatok.

Addig is mit tartogat még a mostani ciklus hajrája?

A támogatások száz százaléka már oda van ítélve a nyerteseknek, az állam a teljes összeg 66 százalékát fizette ki a projektgazdáknak, Brüsszel pedig egyelőre a költségvetés kockázatára és terhére folyósított források 33 százalékát ellentételezte. Ez azért fontos, mert a fennmaradó rész állami megelőlegezésével a következő hónapokban, várhatóan a jövő év elejéig mintegy háromezermilliárd forint kerül ki a gazdaságba. Vagyis a következő évben még bőven növelheti a GDP-t az uniós beruházások, fejlesztések kivitelezése, ellentétben 2021-gyel, amikorra elfogy az uniós forrás a piacon.

Az állam eddig

az odaítélt források

66

százalékát fizette ki

a projektgazdáknak