Kaderják Péter elmondta: egy kimondottan ügyfélcentrikus energiastratégiában gondolkodnak, amely továbbra is előtérbe helyezi a hazai energiaellátás biztonságát, ugyanakkor az energiaszektor klímabarát átalakítását is célul tűzi ki. Hozzáfűzte:
óriási beruházásokat igényel majd a világon, ezen belül Európában, így Magyarországon is az átállás egy „karbonszegény gazdaságra”,
„Kimondhatatlanul sok milliárdról van szó ezekben a számításokban, (...) Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbálja kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket és olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek Európa és Magyarország problémáira is válaszokat tudnak adni” – mondta.
Fotó: VG / Kallus György
Okosítani kell
A célok eléréséhez jelentős hálózatfejlesztésre, „hálózat okosításra”, a szolár energia hatékonyabb felhasználására van szükség – fűzte hozzá.
Kaderják Péter úgy fogalmazott: a gázszektorban az ellátás biztonságának növelése mellett a hazai gázfogyasztás mérséklődésével számolnak, noha tudják, hogy ezzel kapcsolatban a gázipar szereplőinek más a véleménye. Kijelentette:
2030-ig számításaik szerint akár 1,5-2 milliárd köbméternyivel is csökkenthető a hazai földgázfelhasználás, ehhez azonban az energiafelhasználás hatékonyságát növelő fejlesztésekre van szükség.
Elmondta, a hazai gázkitermelést a kialakított stratégia szerint szeretnék a lehető legmagasabb szinten tartani, miközben a teljes gázszektor „zöldítéséről” gondolkodnak, szerintük a földgáz kiegészítéseként a „zöldgáz” vagyis a biometán, illetve a megújuló villamos energiával előállított hidrogén felhasználása is alternatívát jelenthet.
Az államtitkár felsorolása szerint a nemzeti energiastratégia ajánlásokat fogalmaz meg például az energiatudatos és hatékony magyar otthonok kialakítására, az ipari és közintézmények energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedés zöldítésére, illetve energetikai innovációs projektek kidolgozására és a szemléletformálásra is.
