Kedden megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amely az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is bevezeti a Teljes Költség Mutató (TKM) számítását. Nagy Koppány, az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője szerint a pénztárak jövő januárban kezdik majd el kiszámolni a termékek TKM értékeit, azokat február 28-ig kell közzétenniük honlapjaikon és a számításokkal együtt megküldeniük az MNB számára. A jegybank jövő márciustól jelenteti majd meg a pénztári TKM értékeket a saját alkalmazásaiban. Az ajánlás szerint a pénztáraknak minden év januárjában kell elvégezniük a TKM értékek rendszeres évenkénti felülvizsgálatát.
A TKM elsőként 2010-ben a Magyar Biztosítók Szövetségének önszabályozásaként került bevezetésre, amit továbbfejlesztve 2016-tól az MNB immár TKM rendeletben szabályozta a költségtranszparenciát. Az saját szabályozási körben 2016-tól írta el a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) alkalmazását a biztosítási szektor számára, amely a magyar TKM szabályozástól eltérő (annál némileg enyhébb) tartalmú adatszolgáltatást írt elő a társaságoknak, ugyanakkor komoly előnye, hogy komoly lépést jelent az EU területén elérhető termékek összehasonlításában.
A pénztári szektorban 2005-től már előírás a díjterhelési mutató, ám a felügyelet által most bevezetendő pénztári TKM előremutató jellegű. A biztosítói TKM 10, 15 és 20 évre számítódik, a pénztári TKM ugyanakkor 10, 20 és 30 évre mutatja majd meg a költségeket. Ez egy 35 éves tag belépésekor mutatja a legplasztikusabban a költségeket, a kimutatási sávok ugyanakkor nem zárják ki a korábbi belépést (s így hosszabb futamidőt), hiszen hosszabb távon a költségek még optimálisabbak lehetnek. A pénztári TKM-mel az MNB célja a pénzügyi tudatosság erősítése, a piaci verseny ösztönzése, a transzparencia elősegítése.
Nagy Koppány szerint előzetesen hatástanulmányt végzett s számításai szerint a jelenlegi konstrukciók TKM-je 0,53 és 2,28 százalék között állnak, amelyek a biztosítói költségek 0,89-5,69 százalékos mértékéhez képest kedvezőbbek. A felügyeleti, a díjterhelési mutatón alapuló számítások szerint az elmúlt években az önkéntes nyugdíjpénztári költségek számottevően csökkentek, tavaly év végére 0,76 százalékra jutottak, megemlítendő, hogy 10 százalékkal estek vissza a vagyonkezelési és letétkezelési díjak is. (Ugyanakkor a jegybank is megjegyzi, hogy a negatív hozamok miatt tavaly elmaradtak a sikerdíj-kifizetések.) A már említett 0,76 százalékos díjterhelési mutatón belül 0,32 százalékot adtak a működési költségek, míg a befektetési díj 0,44 százalékos arányban járult hozzá a költségekre. A nem a teljes vagyonra, hanem az átlagos befizetésekre kimutatott korrigált költségmutató 0,75 százalék lett , melyből a működési költség 0,31, a befektetési díj 0,44 százalékot tett ki.
Az MNB elsőként ajánlásban hozza nyilvánosságra az elvárásait, a rendeleti szabályozás a biztosítói oldalon is csak egy evolució után következett csak be – emlékeztetett Nagy Koppány, aki szerint a pénztári területen nincs szükség TKM-limitek bevezetésére, hiszen a pénztári költségek tekintetében a törvény ma is alaposan keretbe foglalja a társaságok által felszámítható költségeket. Az ajánlásokat a piac más területein az érintett szervezetek rendre teljesítik, ezt várja most az MNB a pénztári szektortól is – jelezte az igazgató.
Az MNB a szabályozás előtt többkörös konzultációt folytatott, itt több visszajelzést is megvizsgáltak – emlékeztetett az MNB igazgatója. A piaci jelzések alapján az MNB például elfogadta azt, hogy az 1000 fő alatti és a zártkörű pénztáraknak csak javasolt legyen a TKM számítás alkalmazása, míg más területeken is arányosítottak.
A TKM számítását az ajánlás szerint havi 25 ezer forintos tagi befizetéssel kell számolni, amely a jegybank szerint összehasonlíthatóbbá teszi a pénztári költségeket más, így a biztosítói költségekkel is, ráadásul a nemzetközi gyakorlattal nagyjából megegyező összeget jelent. A számítás nincs elrugaszkodva a jelenlegi gyakorlattól, a jegybank számításai szerint a jelenlegi tagi befizetések összege havi 17 ezer forint.
Kérdésre válaszolva Nagy Koppány elmondta, a NYESZ esetében nem látják szükségesnek a TKM bevezetését, mivel a terméket szűk kör veszi igénybe, ráadásul a rendszeres befizetések aránya alacsony a termék esetén. A Világgazdaság érdeklődésére ugyanakkor arról beszélt, hogy a befektetési alapok esetében érkezik az új típusú Kid, amely nagyban összehasonlíthatóbbá teszi majd az alapkezelés költségeit más szektorok teljesítményével.
