Fokozza az inflációs nyomást a Kína és Amerika között zajló vámháború

A piaci konszenzus szerint 3 százalék lehetett szeptemberben a hazai árnövekedés üteme éves alapon, azaz tíz bázisponttal alacsonyabb az augusztusban kimutatottnál. A pontos számokat holnap publikálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nem zárható ki azonban, hogy pozitív irányú meglepetést hoznak az adatok. Szeptemberben ugyanis számos dohánytermék átárazódott, viszont az árcédulák átragasztása inkább a hónap második felére esett. Kérdéses, hogy a KSH adatgyűjtési módszere miatt ebből az átárazásból mennyi jelenhetett meg már a szeptemberi hónapban – jegyzi meg Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ szakértője. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy az áremelkedés nagyobb része csak októberben jelenik meg a statisztikában. Középtávon az inflációs mutató legörbítése várható attól is, hogy júliusban estek a termelői búzaárak, az aratási szezon eredményei ugyanis jellemzően ekkor jelennek meg az árakban, ami lassacskán begyűrűzik majd a feldolgozottabb fogyasztói élelmiszerek áraiba is, ha a kedvező hatást a gyártók és a kereskedők hajlandók megosztani a vásárlókkal.

Csütörtökön a tengerentúlon publikálják a szeptemberi maginflációs mutatót. Noha az elemzők nem várnak érdemi változást az előző havi 2,4 százalékos értékhez képest, ettől még rendkívül fontos információkat hordozhatnak a részletek. Ennek az az oka, hogy bár az év eleje óta az Egyesült Államok növekedése valamelyest lelassult, mi több, a legfrissebb bizalmi indikátorok alapján a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor is nagyon gyenge harmadik negyedévet produkált, a monetáris politika szempontjából fontos maginfláció most mégis 2,4 százalékon áll.

A 2 százalékost meghaladó maginfláció mögött részben átmeneti, részben pedig tartós folyamatok állnak – húzza alá Módos Dániel, az OTP stratégája. A legjelentősebb felhajtó hatást a Kínával szemben megemelt vámok, a használt autók árának emelkedése, valamint a repülőjegyárak emelkedése okozza. Az utóbbi a Boeing 737 MAX gépeinek földre kényszerítése miatt mutatkozó kapacitáshiányra vezethető vissza, s ez a hatás a jövő év elejéig biztosan kitart, a felszállási tilalmat legkorábban csak az első negyedévben oldhatják fel. Mindenesetre a továbbra is feszes munkaerőpiaci adatokon túl a maginfláció lehetett az egyik ok, amely miatt a Fed továbbra is bizonytalan a további kamatvágások időzítését és mértékét illetően, annak ellenére, hogy az idén már kétszer csökkentett kamatot. A piac októberre szinte biztosra veszi a kamatvágást, azonban a decemberi kamatdöntést illetően megoszlanak a várakozások a további csökkentés és tartás között.

Ennek a dilemmának az eldöntésében lehetnek fontosak a következő hónapokban érkező maginflációs és munkaerőpiaci adatok. Ha a maginfláció csökkenésnek indul, a munkaerőpiaci kondíciók lazulnak, akkor – Módos Dániel szerint – akár még további kamatvágás is elképzelhető az idén.