Három százalék körül nőhet a termelékenység

Ráski Péter | Az idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal nőhet a termelékenység Magyarországon – mondta a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az első fél évben az előző év azonos időszakához képest 2,8 százalékkal bővült a termelékenység, így a jegybanki előrejelzés szerinti 2,5 százalék a reális. Lapunk számításai szerint 2010 és 2019 között 10,4-11,1 százalékkal emelkedett a termelékenység. A 2010 és 2016 közötti időszakban hullámzó volt a mutató alakulása, az ez évre várható jó teljesítménnyel azonban három egymást követő évben bővülhet a termelékenység 2 százalék feletti mértékben.

A termelékenység és a hatékonyság tartós emelkedése elengedhetetlen a bérnövekedési ütem fenntartásához, ami a külső tényezőktől függetlenül is képes mozgásban tartani a gazdaság belső motorjait – magyarázta Virovácz Péter. A tőke növeléséhez szükség van a befektetésbarát gazdaságpolitikára, a munkaerő bővüléséhez a demográfiai és egészségügyi helyzet változtatására, míg a technológia esetében a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás hatékonysága a kulcs. Az ING Bank szakértője leszögezte: hosszú távon a növekedési különbség fenntartása a tőke–munka–technológiai haladás háromszögben dől el. Horváth András szerint a termelékenység – és a gazdasági növekedés – fenntartható bővüléséhez a működőtőke-beáramlás jelenlegi szintje elégséges, korábban nem látott mennyiségű fejlesztési forrás érkezik Magyarországra, önmagukban a nagy multik beruházásai is elegendők lennének ehhez.

Az oktatásban viszont több lépés is szükséges, egyrészt a csupán nyolc általánossal rendelkezőket a szakképzés irányába kellene terelni, másrészt a felsőoktatásban a természettudományos képzések magasabb arányára kellene törekedni. A Takarékbank szakembere szerint a természettudományi diplomák 20 százalékos arányát akár 50 százalékig is érdemes lenne feltornászni, ezt az ösztöndíjak emelésével lehetne elsősorban elérni. Harmadik szempontként fontos lenne a pedagógusbérek rendezése, hogy kevesebb legyen a pályaelhagyó. Horváth András aláhúzta: a növekedési többletünk fenntartását a munkavállalói adók további mérséklése, célzott áfacsökkentések és beruházási programok támogathatják, így 2024-ig 3-4 százalékos többlet is elérhető.