Az adócsökkentések kapcsán felvetődik a kérdés, hogy ténylegesen alkalmasak-e a szándékolt gazdaságélénkítő hatások előidézésére – mondta a Világgazdaságnak Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adópartnere. A munkához kapcsolódó adók és járulékok mérséklése fundamentális és jogos elvárásnak tekinthető, miután a munkáltatói oldal jelentős bérnyomásnak van kitéve. A szociális hozzájárulási adó (szocho) jövő évre tervezett 2 százalékpontos csökkentésének és a minimálbér emelkedésének együttes hatására a dolgozók ugyan magasabb nettó bérre számíthatnak, a munkáltatók szempontjából viszont korántsem ennyire egyértelmű a pozitív hatás.
A kormány és a munkáltatói szervezetek megegyezése alapján a vállalatok 2020-tól újabb adócsökkentésre, egyszerűsítésekre számíthatnak. Ezek közül fontos, hogy a kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), a magyar székhelyet választó nemzetközi sportszervezeteknek pedig 15 százalék adót, ekhót kell majd fizetniük munkavállalóik után.
Fajcsák Gábor megjegyezte: a kiva csökkentése szorosan kapcsolódik a szocho mérsékléséhez, alapvetően ugyanis annak hatását kívánja reprodukálni. Az eva megszüntetése viszont szerinte megkérdőjelezhető, hiszen ezzel egy rendkívül egyszerű adónem tűnik el. „Ennek az alkalmazása egy jól beazonosítható kör számára a lehető legkedvezőbb volt, a fennmaradó lehetőségek ezt nem tudják teljes körűen pótolni” – jelentette ki. A járulékok összevonásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar adórendszer töredezettsége ettől a lépéstől csökkenhet ugyan, de a mentesülési szabályoknál felmerülhet némi probléma. Az egyes járulékok mértéke eltérő volt, ezért kérdéses a jövőbeni alkalmazhatóságuk, mint ahogyan az sem világos, hogy kell-e a megszűnésükre számítani. A kkv-szektort érintő adóváltozásokkal kapcsolatban viszont pozitív volt, a társaságiadó-rendszer változásait az egyik leghatékonyabb és leginkább célzott intézkedésként értékelte. Beruházásösztönző hatásának köszönhetően ugyanis az egészen kis méretű és szabad tőkével rendelkező vállalkozások versenyképessége is megőrizhető, növelhető.
A jövő évi adóváltozások összességében kedvezők a nemzetgazdaság számára, hiszen több pénz marad a vállalkozásoknál, amit beruházásokra, fejlesztésekre vagy munkabérfejlesztésre költhetnek – közölte lapunkkal Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza. Mint megjegyezte, a magyar adópolitika alapvetően kiszámítható, de a múltban akadtak azért meglepetések, ezek közül a cafeteria-rendszer idei átalakítása emelhető ki. Az ilyen meglepetéseket Bajusz Dániel szerint a jövőben jó lenne elkerülni. „Az adónemek számának csökkentése jó irány, miként a munkabérre rakódó adóterhek csökkentését is tovább kellene vinni, amíg csak megvannak hozzá a költségvetési bevételek” – mondta. Előrebocsátotta: ha egy újabb recessziós ciklus kezdődne globálisan, a magyar adópolitika főbb elemei akkor is tarthatók lehetnének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.