Jövő januártól négy adónemet vezetnek ki, illetve vonnak össze, ezzel tehát szűkül ugyan a közterhek listája, ám még így is ötven fölött lesz az adófajták száma, ami túl magas – erről beszélt a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank elemzője. A költségvetés teljes bevételi oldala érdemben kevesebb mint tíz adófajtán alapul, a maradék szinte csak elenyésző bevételt hoz. Egyes negatív externáliák (például a környezetszennyezés) kezelésére nem feltétlenül az adórendszer kiterjesztése a megfelelő mód. Virovácz Péter, az ING elemzője a téma kapcsán azt emelte ki lapunknak, hogy a fokozatos adócsökkentés ellenére a büdzsé bevételei kedvezően alakulnak, ez pedig leginkább a jó gazdasági teljesítménynek, valamint a gazdaság fehéredésének köszönhető.
A költségvetési hiány évek óta a 3 százalékos maastrichti küszöb alatt alakul, a kormányzat által kitűzött költségvetési célok teljesítése nem igényel nagyobb erőfeszítést. A deficit és az államadósság folyamatosan csökken, ám ez a törekvés nem fojtja meg a gazdasági növekedést. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a régiós országokban az elmúlt években sokkal szigorúbb volt a fiskális politika, és a magyar költségvetés a saját magához mérten jó teljesítménye ellenére régiós összevetésben már nem mutat ilyen kedvező képet.
A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően az adórendszer irányai részben ismerhetők: 2022-re a munkaadói szocho a 11,5 százalékos szintig csökken, ez érdemben mérsékli majd a bérek adóékét, és a régióban is egyre versenyképesebb helyzetet teremt. Viszont még mindig kiemelkedően magas a 33,5 százalékos, összesített elvonás a bruttó bérekből.
Már csak ezért is szükség lenne a sokat emlegetett 9 százalékos szja-kulcs mihamarabbi bevezetésére.
Ha ez megtörténne, a kialakuló 27,5 százalékos elvonási szint már közel állna egy globális összehasonlításban is versenyképes munkabér-adóztatási rendszerhez
– hívta fel a figyelmet Horváth András. Vélekedése szerint ez a lépés segítené többek között a gazdasági növekedést, a fogyasztáson keresztül érdemben növelné a hazai GDP-t és a munkaerő visszaáramlását a hazai gazdaságba.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
