Jövő januártól négy adónemet vezetnek ki, illetve vonnak össze, ezzel tehát szűkül ugyan a közterhek listája, ám még így is ötven fölött lesz az adófajták száma, ami túl magas – erről beszélt a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank elemzője. A költségvetés teljes bevételi oldala érdemben kevesebb mint tíz adófajtán alapul, a maradék szinte csak elenyésző bevételt hoz. Egyes negatív externáliák (például a környezetszennyezés) kezelésére nem feltétlenül az adórendszer kiterjesztése a megfelelő mód. Virovácz Péter, az ING elemzője a téma kapcsán azt emelte ki lapunknak, hogy a fokozatos adócsökkentés ellenére a büdzsé bevételei kedvezően alakulnak, ez pedig leginkább a jó gazdasági teljesítménynek, valamint a gazdaság fehéredésének köszönhető.
A költségvetési hiány évek óta a 3 százalékos maastrichti küszöb alatt alakul, a kormányzat által kitűzött költségvetési célok teljesítése nem igényel nagyobb erőfeszítést. A deficit és az államadósság folyamatosan csökken, ám ez a törekvés nem fojtja meg a gazdasági növekedést. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a régiós országokban az elmúlt években sokkal szigorúbb volt a fiskális politika, és a magyar költségvetés a saját magához mérten jó teljesítménye ellenére régiós összevetésben már nem mutat ilyen kedvező képet.
A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően az adórendszer irányai részben ismerhetők: 2022-re a munkaadói szocho a 11,5 százalékos szintig csökken, ez érdemben mérsékli majd a bérek adóékét, és a régióban is egyre versenyképesebb helyzetet teremt. Viszont még mindig kiemelkedően magas a 33,5 százalékos, összesített elvonás a bruttó bérekből.
Már csak ezért is szükség lenne a sokat emlegetett 9 százalékos szja-kulcs mihamarabbi bevezetésére. „Ha ez megtörténne, a kialakuló 27,5 százalékos elvonási szint már közel állna egy globális összehasonlításban is versenyképes munkabér-adóztatási rendszerhez” – hívta fel a figyelmet Horváth András. Vélekedése szerint ez a lépés segítené többek között a gazdasági növekedést, a fogyasztáson keresztül érdemben növelné a hazai GDP-t és a munkaerő visszaáramlását a hazai gazdaságba.
Ami még hozzájárulhatna a társadalmi érdekeket hatékonyabban kezelő és fenntartható adórendszerhez, az az eddig is időről időre alkalmazott, célzott áfacsökkentés lehet. Az elemző szerint ezt a megoldást olyan termékkörökre kellene a jövőben kiterjeszteni, mint a zöldség-gyümölcs, a sportokhoz és egészségmegőrzéshez kapcsolódó szolgáltatások, a gyermeknevelés vagy a digitális szolgáltatások. Ezzel az elképzeléssel azonban szembehelyezkedik a magyar adópolitika fókusza, amely a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentésére irányul, miközben a fogyasztást terhelő adók (áfa) tartósan magas szintjével kalkulál. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a bürokráciacsökkentés keretében kormányzati szándékként kell megfogalmazni az adórendszer egyszerűsítését, ez jelentheti adófajták megszüntetését és összevonását is. A hangsúly továbbra is a fogyasztást terhelő adókon lehet, ugyanakkor a kormány a munkát terhelő közterheket is visszavághatja majd. Az elemzők abban egyetértettek: mindehhez elengedhetetlen, hogy a magyar gazdaság megtartsa növekedési előnyét.
