Nagy Márton: az alacsony kamatkörnyezet lett a norma
Amit nem lehet normalizálni, az az infláció, ezt kell követniük a jegybankoknak – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Az infláció 2017 óta a toleranciasávon belül mozog. E célt az MNB elérte, míg a világ jegybankjainak kétharmada nem. A tartósan alacsony kamatok mostanra normává váltak, és legalább hét évig maradnak a negatív reálkamatok. A válság után megváltozott az infláció jellege: a fogyasztói árindex ma a legtöbb országban nullaközeli, és a következő öt évben így is marad. Az MNB alelnöke szerint ez annak tudható be, hogy három alapvető nyersanyag – a pénz, az információ és az energia – ára nullára csökkent.
A hazai gazdaságban el kell kerülni a fogyasztásalapú növekedést, és a beruházásra kell helyezni a hangsúlyt – szögezte le Nagy Márton. A beruházási ráta tartósan magas lehet, ez a kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésnek. Szerinte még akkor is erre érdemes koncentrálnia a gazdaságpolitikának, ha ez a külkereskedelmi mérleg romlásával jár. A 2 százalékos növekedési többletet nemcsak a GDP-ben, hanem a GNI-ban is teljesíteni kell. Ez 2013 óta sikerült, most csak fenn kell tartani a korábban elért ütemet. A jegybankalelnök szerint nem elég az eddigi akciótervek végrehajtása, a következő programokban a humánerőforrás és a hazai vállalatok védelmére, az egészségügy fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az idén a GDP-arányos beruházási ráta meghaladhatja a 29 százalékot, ezzel az Európai Unió élmezőnyébe emelkedhetünk – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára a rendezvényen.
A beruházási folyamatok töretlenségét az is mutatja, hogy a közelmúltban a GDP 8 százalékának megfelelő mértékű fejlesztést jelentettek be. Ezek között fontos az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok gyártása, az érintett európai kapacitás harmada Magyarországról származhat. Az uniós források felhasználásáért felelős államtitkár leszögezte: komolyan kell számolni a gazdasági növekedés lassulásával. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország mindössze 0,7-0,9 százalékos GDP-növekedést mutathat fel 2019-ben, ezért kis, nyitott gazdaságként nekünk is fel kell erre készülni. A következő években is következetes költségvetési politikát szeretnénk folytatni – tette hozzá Rákossy Balázs.
