Változatlanok a feltételek idén
A Magyar Nemzeti Bank (MNB)
jövő keddi kamatdöntő ülésén nagy valószínűséggel nem módosít a monetáris feltételeken a Világgazdaságnak adott elemzői válaszok szerint. Ez nem is meglepő, miután Nagy Márton, az MNB alelnöke szerdán arról beszélt, hogy a mostani alacsony kamatkörnyezet lett a norma, és a következő hét évben hasonló feltételek maradhatnak Magyarországon. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy december 12-én az Európai Központi Bank dönthet a feltételek további lazításáról, amit a magyar jegybank is figyelembe vehet a 17-i ülésén. A kamatok valószínűleg ekkor sem változnak, legfeljebb a nem konvencionális eszközökön módosíthatnak. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra mutatott rá, hogy sem a hazai inflációs pálya, sem a külső környezet nem indokol változtatást. Az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülésén hangsúlyozta, hogy a döntést a negyedéves jelentés alapján hozza meg, és attól csak rendkívüli esemény hatására tér el. Jobbágy Sándor aláhúzta: a viszonylag gyenge forint hatását egyéb inflációs tényezők ellensúlyozzák.
Az üzemanyagok bázishatása, a gyors bérkiáramlás, a lassan javuló termelékenység és a forint közelmúltbeli értékvesztése miatt az infláció ez év végén és 2020 elején kis időre átlépi a célsáv 4 százalékos felső határát – mondta lapunknak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Az árnyomást 2020-ban enyhítheti az alacsony eurózóna-infláció, a hazai növekedés várt lassulása, ezzel a munkaerőhiány enyhülése is, valamint a bérkiáramlás fokozatos lefékeződése. A jövő év második felében fokozatos ereszkedésbe kezdenek és a célsávon belül, 3-3,4 százalék környékén mozognak majd a legfontosabb inflációs mutatók – részletezte az UniCredit szakértője. Az előrejelzési horizonton egyik mutató sem lép túl a toleranciasáv 4 százalékos plafonján, és az MNB folytathatja a növekedéstámogató politikáját az ultralaza kondíciók fenntartásával. Halász Ágnes szerint számos veszélyforrásra érdemes odafigyelni: a régióban a rekordalacsony kamatkörnyezet magas inflációval párosul, de az uniós piacok lassabb dinamikája is rányomhatja a bélyegét a magyar várakozásokra, amitől elsősorban a külső egyensúlyi mutatók romlása várható.
