Állami segítség a digitális térben

A rendszerváltás óta több kormány is a zászlajára tűzte a kkv-szektor felvirágoztatását. Mi garantálja a mostani sikerét?

Áttekintettük az elmúlt harminc év programjait, de ilyen komplex stratégia eddig nem volt. A magyar gazdaság állapota lehetővé teszi, hogy a kormány érdemben segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a direkt támogatások, adókedvezmények mellett tudástranszferrel, amely a tőkéhez jutáshoz éppúgy elengedhetetlen, mint egy projektszervezet felépítéséhez.

A 2030-ig vezető úton milyen segítséget kaphatnak először a magyar cégek?

Az adórendszer átalakításából fakadó előnyöket már most érzik: az elmúlt két évben 39,1-ről 37,4 százalékra csökkent a GDP-arányos adócentralizáció, de a 36-37 százalékos sávnál sem állunk meg, a helyi iparűzési és a társasági, illetve a szociális hozzájárulási adó mérséklődése ugyanúgy a vállalkozások mozgásterét növeli. Emellett építeni kell a hiteltermékekbe vetett bizalmat, hiszen ilyen egyszerűen és olcsón mostanáig nem lehetett Magyarországon kölcsönhöz jutni.

Az innovációs képesség hogyan fejleszthető?

Az innovációs célra fordítható több mint 650 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 55 százalékát a kkv-k kapták, ebből képességet kell építeniük, ez előfeltétele a piacképes termék létrehozásának. De nem elég önmagában a pénz, támogatást is kell adni, a cégeket közelebb kell hozni az egyetemekhez és a kutatóintézetekhez.

Hogy áll a digitális rendszerek használata?

Annak ellenére sem állunk jól, hogy az infrastruktúra kiváló – az internet elérhetőségében és sebességében világszinten a nyolcadik-tizedik helyen állunk –, a vállalatirányítási rendszereket viszont csak a kkv-k elenyésző része használja. Sokaknak az online pénztárgép és az e-számla hozott digitális struktúrát a működésébe, így ezek nemcsak a gazdaságfehérítést szolgálták. A jövő tavasszal amerikai mintára megjelenő vállalkozói portálról mindenki letölthet egy vállalatirányítási rendszert, amely közvetlen kapcsolatban van az adóhatósággal, így több ügyintézés egyszerűbb, gyorsabb lesz.

A V4-összevetésben hogy állunk?

Termelékenységben nagyon nem térünk el egymástól, bár a magyar vállalatok alacsonyabb bázisról indulva nagyobb növekedésen vannak túl. Ágazatonként eltérő a sorrend, de összességében együtt mozgunk a német szint 50-55 százalékán. Munkaerőköltségben nincs nagy különbség Csehország és Magyarország között, exportban viszont a lengyelekkel és a szlovákokkal versengünk.

A kkv-stratégia egyik kulcsterülete a generációváltás. Van valódi megoldás?

Ha a cégvezető megöregszik, az utódok pedig nem akarják átvenni az irányítást, a többség elkerülné a kényszerakvizíciót, amikor a vevő csak kapacitást vagy piacot vásárol, de más szellemiségben vinné tovább a vállalkozást. Kézenfekvő megoldás lehet az Ausztriában, Németországban és Svájcban már bejáratott vagyonkezelői alapítvány, ott a tulajdonos előre rögzített kondíciók szerint adhat túl a cégén. A Bosch és a ZF is így működik, és amióta megvan itthon is a jogi lehetőség, van erre érdeklődés.

A 2021–2027-es uniós ciklusnak melyek lesznek a fő irányai?

A kohéziós források 24 százalékos csökkentését nem fogadjuk el, nyílt még a tárgyalások kimenetele. Ugyanakkor a prioritások nem változnak, továbbra is a gazdaságfejlesztés, az innováció és a helyi vállalkozások erősítése lesz a kulcs, mint a 2014–2020-as időszakban. Kkv-s szemszögből romlani semmiképp, inkább javulni fog a helyzet.

A két ciklus között több állami pályázat lesz?

Jövőre 25 százalékkal, 32 milliárd forinttal növeli az állam a kutatás-fejlesztési és az innovációs ráfordítást, ami 2022-ig tovább nő. Az a cél, hogy 2021 januárjától, amikor az új uniós források még nem hívhatók le, de az operatív programokat már elfogadták, akár több százmilliárd forint értékben előlegezzen meg pályázatokat az állam, ez is a kkv-s beruházások malmára hajthatja a vizet. Tanultunk a 2016-os hibából, amikor a forrásbőség után volt egy kisebb visszaesés, nem szeretnénk újabb finanszírozási lyukat.