Kapacitásbővítés és korszerűsítés a cél
Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásakor még évi 140 ezer tonna pulykát állított elő, jelenleg csak évi 97-98 ezer tonnát, ezzel az uniós tagországok között a hetedik helyen áll – mondta egy szakmai konferencián Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója. Lengyelország ugyanezen időszak alatt ellentétes utat járt be: a csatlakozáskori 170 ezer tonnát mostanra csaknem 500 ezer tonnára növelte. Az egy főre jutó hazai fogyasztás is csökkent az elmúlt években, mégpedig a 2004-es 7,5 kilogrammról 4 kilogrammra, azaz az európai átlagra. Ám ezalatt a csirkehúsfogyasztás a duplájára nőtt.
A pulykahús beltartalmi értékei sok húsféleségénél jobbak, bizonyos tulajdonságaiban a csirkehúsénál is, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúsnak pedig jó helyettesítője. Erdélyi István szerint a következő időszakban kiváló lehetőségek adódnak a hazai pulykatenyésztők előtt, de ennek kihasználásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A kereskedelmi láncokra és az élelmiszer-előállítókra nagy nyomást kifejtő állatvédők tevékenysége következtében Nyugat-Európában a következő években 20 százalékkal csökkenhet az egységnyi területen előállítható pulyka mennyisége a szakértők kalkulációi szerint, az így keletkező űrt pedig jelentős részben a magyar export tölthetné ki.
A lengyel pulykaágazatban már dolgoznak ezen, és elkészült a magyar baromfiágazat fejlesztési stratégiája is – amelyet a Világgazdaság mutatott be először –, kiemelten kezelve a pulykaágazati fejlesztéseket. Ezt ismertetve Erdélyi István elmondta, hogy a vágóhidak korszerűsítése mellett a kapacitásukat is növelni kellene 20 százalékkal, ehhez 2020 és 2025 között 15 milliárd forintra lenne szükség. A pulyka-előnevelés és a -hizlalás, valamint – mivel a termelési költségek 70 százalékát takarmányra fordítják – a takarmánygyártók fejlesztésével együtt körülbelül 55 milliárd forintra lenne szükség. Hozzátette, hogy emellett a termelési integrációt is erősíteni kell.
A szövetség elnöke a piaci helyzetet – az ASP hatása következtében is – jónak nevezte, de emlékeztetett, hogy a villamos energia 70, a földgáz 40 százalékos áremelkedése mellett az idei 8-10 százalékos bérköltség-növekedést is ki kellett gazdálkodniuk, és a bérek hasonló emelkedésével kell számolniuk a jövő évre.
Magyarország számára kitörési pont lehet a baromfiágazat, de ehhez uniós és hazai forrásokat kell szánni a fejlesztésére – mondta előadásában Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Szerinte fontos a fejlesztés a Mercosur-megállapodás miatt is, amely a baromfiágazatra, ezen belül a pulykatermékpályára valós veszélyt hordoz, piacvesztéssel járhat, mert lehetővé teszi az olcsó dél-amerikai termékek megjelenését az uniós piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.