Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásakor még évi 140 ezer tonna pulykát állított elő, jelenleg csak évi 97-98 ezer tonnát, ezzel az uniós tagországok között a hetedik helyen áll – mondta egy szakmai konferencián Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója. Lengyelország ugyanezen időszak alatt ellentétes utat járt be: a csatlakozáskori 170 ezer tonnát mostanra csaknem 500 ezer tonnára növelte. Az egy főre jutó hazai fogyasztás is csökkent az elmúlt években, mégpedig a 2004-es 7,5 kilogrammról 4 kilogrammra, azaz az európai átlagra. Ám ezalatt a csirkehúsfogyasztás a duplájára nőtt.
A pulykahús beltartalmi értékei sok húsféleségénél jobbak, bizonyos tulajdonságaiban a csirkehúsénál is, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúsnak pedig jó helyettesítője. Erdélyi István szerint a következő időszakban kiváló lehetőségek adódnak a hazai pulykatenyésztők előtt, de ennek kihasználásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A kereskedelmi láncokra és az élelmiszer-előállítókra nagy nyomást kifejtő állatvédők tevékenysége következtében Nyugat-Európában a következő években 20 százalékkal csökkenhet az egységnyi területen előállítható pulyka mennyisége a szakértők kalkulációi szerint, az így keletkező űrt pedig jelentős részben a magyar tölthetné ki.
A lengyel pulykaágazatban már dolgoznak ezen, és elkészült a magyar baromfiágazat fejlesztési stratégiája is – amelyet a Világgazdaság mutatott be először –, kiemelten kezelve a pulykaágazati fejlesztéseket. Ezt ismertetve Erdélyi István elmondta, hogy a vágóhidak korszerűsítése mellett a kapacitásukat is növelni kellene 20 százalékkal, ehhez 2020 és 2025 között 15 milliárd forintra lenne szükség. A pulyka-előnevelés és a -hizlalás, valamint – mivel a termelési költségek 70 százalékát takarmányra fordítják – a takarmánygyártók fejlesztésével együtt körülbelül 55 milliárd forintra lenne szükség. Hozzátette, hogy emellett a termelési integrációt is erősíteni kell.
A szövetség elnöke a piaci helyzetet – az ASP hatása következtében is – jónak nevezte, de emlékeztetett, hogy a villamos energia 70, a földgáz 40 százalékos áremelkedése mellett az idei 8-10 százalékos bérköltség-növekedést is ki kellett gazdálkodniuk, és a bérek hasonló emelkedésével kell számolniuk a jövő évre.
Magyarország számára kitörési pont lehet a baromfiágazat, de ehhez uniós és hazai forrásokat kell szánni a fejlesztésére – mondta előadásában Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Szerinte fontos a fejlesztés a Mercosur-megállapodás miatt is, amely a baromfiágazatra, ezen belül a pulykatermékpályára valós veszélyt hordoz, piacvesztéssel járhat, mert lehetővé teszi az olcsó dél-amerikai termékek megjelenését az uniós piacon.
