Közeledhet a pénzügyi központi szerep

V arga Mihály pénzügyminiszter több meghívásnak is eleget tesz kétnapos kínai útján. Látogatást tesz például Liu Kun kínai pénzügyminiszternél, a magyar delegáció felkeresi a Bank of China és az Egy övezet, egy út kezdeményezés beruházásainak támogatására magyarországi képviselet nyitását tervező Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) képviselőit is – mondta a Világgazdaságnak a pénzügyi tárca helyettes államtitkára, a magyar szakminisztériumi küldöttség tagja. Balogh László szerint a magyar–kínai bankközi pénzügyi kapcsolatok intenzíven fejlődnek. „Régi felvetés, hogy Budapest váljon Kelet-Közép-Európa pénzügyi központjává, s most úgy tűnik, hogy ennek lehetőségét egyes kínai kereskedelmi bankok komolyan mérlegelik.” A delegáció e bankokkal is egyeztet a terjeszkedés módjáról, optimális időzítéséről, illetve a terjeszkedésük mögött álló üzleti lehetőségekről.

Varga Mihály a Budapest–Belg­rád vasútvonalprojekt hitelezése kapcsán találkozik a kínai Eximbank vezetőivel is. Balogh László kiemelte, hogy Magyarország 2017 óta tagja a pekingi székhelyű, kínai kezdeményezésre létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak (AIIB) is, és a magyar cégek részt vehetnek ázsiai infrastrukturális, valamint az Ázsiát és Európát összekapcsoló beruházásokban. „A szoros kétoldalú együttműködés eredményeként azt várjuk, hogy érdemlegesen kibővülnek a magyar termékek és szolgáltatások piacra jutási és exportlehetőségei is” – tette hozzá.

Magyarországon eddig mintegy 4,5 milliárd dollárt fektettek be a kínai vállalatok. A magyar kormány 81 külföldi nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást, ebből hetet kínaiakkal. Közéjük tartozik a Wanhua, amely megvásárolta a BorsodChemet, valamint a Huawei, amely Magyarországon gyártott termékekkel látja el egész Európát. „Ezek a befektetések már csaknem 15 ezer munkahelyet hoztak létre” – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy Kína Euró­pa több más piacán is jelen van.

A kínai befektetések azonban Magyarországon a legnagyobbak a kelet-közép-európai régióban. A pénzügyi tárca ezt a pozíciót tovább kívánja erősíteni, mert a Kínával való együttműködés révén a magyar gazdaság erősödik, a termelékenység nő, a technológia fejlődik. Balogh László szerint ebből a szempontból mindegy, hogy a hazai piacon már jelen lévő kínai szereplők erősítik-e tovább a pozíciójukat, vagy újak, mert a magyar gazdaságnak mindkettő előnyös lehet, és nyilvánvalóan mindkettő meg is történik majd. A helyettes államtitkár nem emelt ki egyetlen olyan területet sem, amelyben ágazati szempontból különösen nagy szükség lenne a két ország együttműködésére. Szerinte Magyarországnak elsősorban olyan ágazatokban érdemes szorosabbra fűznie a kapcsolatokat, amelyeken a kínai cégeknél lévő plusztudás, ismeret, áruszerkezet javíthatja az ország technológiai képességeit, versenyképességét. Ezt a lehetőséget elsősorban a híradástechnikai, az elektromobilitási, a telekommunikációs, a korszerű energetikai és a vasútfejlesztési területeken kellene kihasználni.

A kínai gazdaság teljesítménye 2000 óta az ötszörösére nőtt, míg az Európai Unióé csupán 20 százalékkal, ez az adat is jól mutatja, hogy Kína globálisan is meghatározó tényezővé vált – mutatott rá Balogh László. A magyar kormány többek között ezért is hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és jött létre 2012-ben az eredetileg 16+1 együttműködés nevű platform, amely – Görögország belépésével – mára 17+1-re bővült, és továbbra is jelentős szerepet játszik az Európát és Kínát összekötő legkülönbözőbb projektek összehangolásában. Sok európai ország kritizálja Magyarországot a Kínával való szoros gazdasági együttműködés miatt, ugyanakkor már a vezető gazdasági hatalmak is észrevették, hogy célszerű optimalizálniuk kapcsolatukat a távol-keleti országgal. Magyarországnak e szempontból szerencséje van, mert a földrajzi fekvése kedvez a kínai cégeknek, az áruszállításnak és a logisztikának. „Ez klasszikusan egy nyertes-nyertes helyzet, amelyre a jövőben komolyan építeni lehet” – hangsúlyozta Balogh László.