Még támogatásfüggő a jövedelmezőség

Az agrárium tavalyi 2693 milliárd forintos teljes kibocsátása 3,7 százalékkal haladta meg a 2017-es év hasonló adatát, illeszkedve a tartós növekedési trendbe. Az elmúlt évben az élő állatok és a gabonafélék húzták felfelé az eredményt, az ipari növények és a kertészeti termékek inkább mérsékelték – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a KSH által megjelentetett, a 2018-as mezőgazdasági számlarendszert bemutató kiadvány adatait elemezve. A folyó termelői felhasználás (tehát a termeléshez felhasznált áruk és szolgáltatások értéke) 1588 milliárd forint volt, az emelkedés 6,3 százalékos. Ezt a kibocsátásból kivonva kapjuk meg a hozzáadott értéket, az 1105 milliárd forint volt. Folyó áron 0,2 százalékos az emelkedés, vagyis inkább stagnálásról beszélhetünk, volumenben viszont 4,5 százalékos növekedést mutattak ki, ez pedig magasabb, mint az elmúlt öt év átlaga. Fórián Zoltán hozzátette, hogy 100 forint kibocsátáshoz 59 forint ráfordításra volt szükség. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban a támogatások nagyon hamar szóba kerülnek, hiszen a mezőgazdaság jövedelemtermelésében ezek aránya döntő. Tavaly például a mezőgazdasági jövedelmek 78 százaléka támogatásból származott. A nettó vállalkozói jövedelem viszont 1,1 százalékkal csökkent, és ágazati szinten 713 milliárd forintot tett ki.

„Az elmúlt évben csökkent az élőmunka-felhasználás, ami a beruházások folyamatos emelkedésével összefüggő hatékonyságnövekedésnek és annak a következménye, hogy a munkaerő költsége gyorsuló ütemben emelkedik” – hívta fel a figyelmet az agrárszakértő. A trend 2017-ben kezdődött, és Fórián Zoltán úgy véli, tartós lesz. Így állhatott elő, hogy az egy főre jutó mezőgazdasági reáljövedelem 4 százalékkal emelkedni tudott.

Fórián Zoltán szerint a KSH által közölt számlarendszer adatai megerősítik, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége erősen függ a támogatásoktól. Emiatt Magyarországnak rendkívül fontos, miként alakulnak a közösségi agrárpolitika keretei és feltételei a következő pénzügyi-kifizetési ciklusban. Az is látszik, hogy a beruházások növekedése – amely az idén az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának ez év elején közzétett előrejelzése szerint eléri a 400 milliárd forintot – tetten érhető a hatékonyság emelkedésében, valamint mérsékli az egyre nehezebben biztosítható munkaerőigényt.

Fordult a kocka

A KSH összefoglalója szerint a terme­lési támogatások nettó összege 2018-ban 553 milliárd forintot ért el, ami 29 milliárddal haladta meg az előző évi értéket. Az uniós csatlakozás után a termékekhez köthető hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44-ről 2014-ben 6,6 százalékra. A termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások fokozatosan emelkedtek. 2015-től ismét nagyobb szerepet kaptak a terméktámogatások, mert a közös agrárpolitikában a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. | vg