A GKI Gazdaságkutató Zrt. bizonyult a legpesszimistábbnak abban az összevetésben, amelyet a Világgazdaság végzett a négy nagy hazai intézet – a GKI mellett a Pénzügykutató Zrt., a Kopint-Tárki Zrt. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. – év elején kiadott GDP-előrejelzése kapcsán. A 2015–2019-es időszakot nyomon követve az tűnik ki, hogy az elemzőcég által közölt első negyedéves növekedési prognózisokban zömében 1 százalékpont körüli negatív eltéréssel mérték be a magyar gazdaság éves alakulását a tényadathoz képest. A GKI – ahogy más elemzőcég is – többször korrigált az adott év várható GDP-dinamikáján, a negyedévente frissített becslései már közelebb álltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mutatóihoz. Az intézeti összevetést érdemes kiegészíteni a kormány előrejelzéseivel is, amelyek reálisabban közelítettek a tényadatokhoz.
Időrendben haladva 2015-re a GKI 2 százalékos bővülést jelzett első körben. Mint utóbb kiderült, ez 1,5 százalékponttal maradt el a KSH első, 3,5 százalékos tényadatától, miközben a kormányzat által áprilisban publikált szám 0,4 százalékpontos eltérést mutatott. A Századvég 3,1 százalékos, a Pénzügykutató 2-2,5 százalékos (ezt még 2014 végén adta ki), a Kopint-Tárki pedig 3,2 százalékos becslésre jutott. Egy évvel később, 2016 márciusában a GKI 2,3 százalékos prognózisa megegyezett a KSH eredményével, ezt azonban a cég júniusi frissítésében 2 százalékra mérsékelték.
A konvergenciaprogram 0,2 százalékponttal volt optimistább, a Századvég, a Pénzügykutató és a Kopint-Tárki 2,4 százalékot jelzett. A 2017-es év eleji növekedési prognózist a GKI 3,2 százalékra hozta ki, amely újra egy százalékpont körüli (0,9) lemaradásban volt a 4,1 százalékos tényadattól. Ezzel a kormányzati konvergenciaprogram teljes összhangban állt. A Századvég elemzői 3,6 százalékos előrejelzést tettek közzé. Ebben az időszakban a Kopint-Tárki 3,7 százalékos bővülést közölt, a Pénzügykutató viszont jócskán alálőtt a gazdasági teljesítménynek: csak 3 százalékos növekedést jósolt. Tavaly a GKI márciusi jelentésében – ahogy a Pénzügykutató 2017 végi prognózisában is – 3,8 százalékos növekedés szerepelt, amely már 1,1 százalékponttal gyengébb a KSH 4,9 százalékos tényadatához képest. A kormányzati várakozások 4,3 százalékos bővülésről szóltak, a Századvég 4,1, a Kopint-Tárki 4 százalékot várt. Ez évre vonatkozóan a GKI tavasszal 3,5 százalékos GDP-növekedéssel rukkolt ki, amelyet az őszre 4,3 százalékra húzott fel. A kormányzat szerint az idén 4,4 százalékkal nőhet a gazdaság. A Századvég 3,9-ről 4,8 százalékra korrigált, a Kopint-Tárki 4-ről szintén 4,8 százalékra. A Pénzügykutató tavaly őszi közlése ettől jóval gyengébb, 3,2 százalékos dinamikával számolt, amelyet szeptemberben 4,7 százalékra javított.
Összességében tehát megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a GKI az év eleji prognózisában rendszeresen alulbecsülte a magyar gazdaság növekedési ütemét: a tévedés átlagosan 0,9 százalékpont, szemben például a kormány prognózisával, amelynek 0,2 százalékpontos a hibahatára. A Pénzügykutató ugyancsak alálő a magyar gazdaság tényleges képességeinek, a Kopint-Tárki és a Századvég viszont megbízhatóbb becslésekkel dolgozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.