BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Pontosabb a kormány, mint a kutatók

Nemcsak a közvélemény-, de a gazdaságkutatóknál is előfordul, hogy az általuk közölt számok számottevő eltérést mutatnak a tényekhez képest.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. bizonyult a legpesszimistábbnak abban az összevetésben, amelyet a Világgazdaság végzett a négy nagy hazai intézet – a GKI mellett a Pénzügykutató Zrt., a Kopint-Tárki Zrt. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. – év elején kiadott GDP-előrejelzése kapcsán. A 2015–2019-es időszakot nyomon követve az tűnik ki, hogy az elemzőcég által közölt első negyedéves növekedési prognózisokban zömében 1 százalékpont körüli negatív eltéréssel mérték be a magyar gazdaság éves alakulását a tényadathoz képest. A GKI – ahogy más elemzőcég is – többször korrigált az adott év várható GDP-dinamikáján, a negyedévente frissített becslései már közelebb álltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mutatóihoz. Az intézeti összevetést érdemes kiegészíteni a kormány előrejelzéseivel is, amelyek reálisabban közelítettek a tényadatokhoz.

Időrendben haladva 2015-re a GKI 2 százalékos bővülést jelzett első körben. Mint utóbb kiderült, ez 1,5 százalékponttal maradt el a KSH első, 3,5 százalékos tényadatától, miközben a kormányzat által áprilisban publikált szám 0,4 százalékpontos eltérést mutatott. A Századvég 3,1 százalékos, a Pénzügykutató 2-2,5 százalékos (ezt még 2014 végén adta ki), a Kopint-Tárki pedig 3,2 százalékos becslésre jutott. Egy évvel később, 2016 márciusában a GKI 2,3 százalékos prognózisa megegyezett a KSH eredményével, ezt azonban a cég júniusi frissítésében 2 százalékra mérsékelték.

A konvergenciaprogram 0,2 százalékponttal volt optimistább, a Századvég, a Pénzügykutató és a Kopint-Tárki 2,4 százalékot jelzett. A 2017-es év eleji növekedési prognózist a GKI 3,2 százalékra hozta ki, amely újra egy százalékpont körüli (0,9) lemaradásban volt a 4,1 százalékos tényadattól. Ezzel a kormányzati konvergenciaprogram teljes összhangban állt. A Századvég elemzői 3,6 százalékos előrejelzést tettek közzé. Ebben az időszakban a Kopint-Tárki 3,7 százalékos bővülést közölt, a Pénzügykutató viszont jócskán alálőtt a gazdasági teljesítménynek: csak 3 százalékos növekedést jósolt. Tavaly a GKI márciusi jelentésében – ahogy a Pénzügykutató 2017 végi prognózisában is – 3,8 százalékos növekedés szerepelt, amely már 1,1 százalékponttal gyengébb a KSH 4,9 százalékos tényadatához képest. A kormányzati várakozások 4,3 százalékos bővülésről szóltak, a Századvég 4,1, a Kopint-Tárki 4 százalékot várt. Ez évre vonatkozóan a GKI tavasszal 3,5 százalékos GDP-növekedéssel rukkolt ki, amelyet az őszre 4,3 százalékra húzott fel. A kormányzat szerint az idén 4,4 százalékkal nőhet a gazdaság. A Századvég 3,9-ről 4,8 százalékra korrigált, a Kopint-Tárki 4-ről szintén 4,8 százalékra. A Pénzügykutató tavaly őszi közlése ettől jóval gyengébb, 3,2 százalékos dinamikával számolt, amelyet szep­temberben 4,7 százalékra javított.

Összességében tehát megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a GKI az év eleji prognózisában rendszeresen alulbecsülte a magyar gazdaság növekedési ütemét: a tévedés átlagosan 0,9 százalékpont, szemben például a kormány prognózisával, amelynek 0,2 százalékpontos a hibahatára. A Pénzügykutató ugyancsak alálő a magyar gazdaság tényleges képességeinek, a Kopint-Tárki és a Századvég viszont megbízhatóbb becslésekkel dolgozik.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik