Továbbra is dinamikus az áremelkedés
Az elmúlt évben a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1 százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek – áll a KSH termőföldpiaci kiadványában. A statisztikai adatok szerint 2018-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 22, majd 5,6 százalékos növekedése után – átlagosan 11 százalékkal haladta meg a 2017-est. Ezen belül a szántó ára 10 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,487 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak, a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9 százalékkal.
A megyei értékesítési volument vizsgálva a változás iránya és mértéke is nagyon eltérő az egyes megyék között az előző évhez képest. Az értékesített terület nagysága Fejér megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal, és Pest megyében csökkent a leginkább,
25 százalékkal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár).
Jellemző, hogy minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet, 5700 hektárt. Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is a forgalomból, az előbbiből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1500 hektár), az utóbbiból Bács-Kiskunban (1100 hektár) értékesítették a legtöbbet. A legtöbb szőlő Heves megyében (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
A szántó átlagára régiós összehasonlításban a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, hektáronként 1,7 millió forint, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte az 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nagyok az árkülönbségek, egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének.
Az értékesített szántó átlagára 2018-ban Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb, 1,9–2,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében a legalacsonyabb 0,8–1 millió forinttal.
Tavaly a szántó átlagára Somogyban 21, Hajdú-Biharban 19, Baranyában pedig 16 százalékkal nőtt, Heves, Komárom és Pest megyében csökkent (2,9, 4,9, illetve 6,9 százalékkal).
A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 5,8 százalékos növekedés után – átlagosan 6,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan.
A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1,9 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
Nagy különbségek az EU-ban
A termőföld árát sok tényező befolyásolja, ilyen például az éghajlat, a talajminőség, a nemzeti szabályozás (különös tekintettel a külföldiek tulajdonszerzési jogára), valamint a kereslet és a kínálat. Emiatt nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban, hiszen míg Romániában hektáronként kétezer euró, addig Hollandiában 68 ezer euró volt a szántó átlagára 2017-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2017 között a legnagyobb mértékben Csehországban, Litvániában (háromszorosára), Észtországban, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.
