Donald Trump kifutott az időből, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva büntetővámokat vessen ki az európai és a japán autókra, ezért jogi szakértők szerint más megoldást kell keresnie. Álláspontjukat az amerikai külkereskedelmi bíróság véleményére alapozzák, amely ugyan egy konkrét, acélimporttal kapcsolatos ügyben született, és egyelőre nem is kötelező hatályú, végeredményben azonban korlátozhatja az elnök jogát arra, hogy az 1962-es kereskedelemfejlesztési törvény 232-es cikkelye alapján nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva korlátozza az importot. A jogköre pedig meg is szűnik, ha nem tartja be a törvény által előírt határidőket.
Az autóvámok szempontjából ez azért fontos, mert Trumpnak múlt csütörtökig kellett volna határoznia a 25 százalékos tarifák bevezetéséről, vagy újabb 180 napos haladékot adnia a döntésre – ez azonban elmaradt.
– mondta a Reutersnak Jennifer Hillman, a Georgetown Egyetem jogi karának professzora, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egykori bírája. A hírügynökség szerint kereskedelmi ügyekkel foglalkozó ügyvédek már értesítették is ügyfeleiket arról, hogy ezzel megnyílt az út a 232-es cikkelyre vonatkozó döntések perre vitele előtt.
A washingtoni kereskedelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet. A tárca végezte a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy nemzetbiztonsági kockázat-e az acél- és alumínium-, valamint az autóimport. Bár az utóbbiról szóló jelentést nem hozták nyilvánosságra, a Fehér Ház májusi közleménye szerint az áll benne, hogy „az autóbehozatal gyengíti az amerikai gazdaságot”, és „az amerikai tulajdonú autóipar” visszaesését okozza. Az amerikai elnöknek természetesen így is maradtak eszközei büntetővámok kivetésére, egyebek közt dönthet rendkívüli helyzet bevezetéséről, és az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi kényszerintézkedéseket szabályozó International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) is alkalmazható.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
