Donald Trump kifutott az időből, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva büntetővámokat vessen ki az európai és a japán autókra, ezért jogi szakértők szerint más megoldást kell keresnie. Álláspontjukat az amerikai külkereskedelmi bíróság véleményére alapozzák, amely ugyan egy konkrét, acélimporttal kapcsolatos ügyben született, és egyelőre nem is kötelező hatályú, végeredményben azonban korlátozhatja az elnök jogát arra, hogy az 1962-es kereskedelemfejlesztési törvény 232-es cikkelye alapján nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva korlátozza az importot. A jogköre pedig meg is szűnik, ha nem tartja be a törvény által előírt határidőket.
Az autóvámok szempontjából ez azért fontos, mert Trumpnak múlt csütörtökig kellett volna határoznia a 25 százalékos tarifák bevezetéséről, vagy újabb 180 napos haladékot adnia a döntésre – ez azonban elmaradt. „Véleményem szerint a jog nem ad az elnöknek más lehetőséget azonkívül, hogy lépéseket tesz az ellen, vagy úgy határoz, hogy nem csinál semmit, és ezzel az ügy le van zárva” – mondta a Reutersnak Jennifer Hillman, a Georgetown Egyetem jogi karának professzora, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egykori bírája. A hírügynökség szerint kereskedelmi ügyekkel foglalkozó ügyvédek már értesítették is ügyfeleiket arról, hogy ezzel megnyílt az út a 232-es cikkelyre vonatkozó döntések perre vitele előtt.
A washingtoni kereskedelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet. A tárca végezte a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy nemzetbiztonsági kockázat-e az acél- és alumínium-, valamint az autóimport. Bár az utóbbiról szóló jelentést nem hozták nyilvánosságra, a Fehér Ház májusi közleménye szerint az áll benne, hogy „az autóbehozatal gyengíti az amerikai gazdaságot”, és „az amerikai tulajdonú autóipar” visszaesését okozza. Az amerikai elnöknek természetesen így is maradtak eszközei büntetővámok kivetésére, egyebek közt dönthet rendkívüli helyzet bevezetéséről, és az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi kényszerintézkedéseket szabályozó International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) is alkalmazható. Ez a törvény igen széles körű szankcionálási lehetőségeket biztosít, erre hivatkozva vezették be például a korlátozó intézkedéseket a kínai Huaweijel szemben is. Az IEEPA ráadásul nem is ír elő feltételként előzetes vizsgálatot. Emellett ott van még az 1917-es, az ellenséggel való kereskedelmet tiltó törvény, amelynek az alkalmazásához csak az kell, hogy Trump ellenségnek minősítse az Európai Uniót az autókereskedelem területén. Az e két törvény alapján kivetett vámokat azonban könnyebb megtámadni a WTO előtt, amely kivételt tesz a nemzetbiztonsági kockázattal.
