November utolsó péntekét nevezik feketének, és nem meglepő módon csak közvetve van köze a kiskereskedelemhez. Az elnevezés eredendően negatív. Először 150 évvel ezelőtt használták a kifejezést az 1869-es pénzügyi-spekulációs, majd Európára átterjedve kereskedelmi válsággá dagadó tőzsdei összeomlásra. Ezt az etimológiát követte 1966 januárjában a philadelphiai rendőrség, amikor közleményben tekintett vissza az 1965-ös hálaadást követő péntek közlekedési baleseteire. Természetesen azért, mert ezen a napon indult meg akkor a karácsonyi bevásárlási idény, és zsúfolásig megteltek az utak. A fekete pénteket kereskedelmi kontextusban Európában (az Egyesült Királyságot kivéve) alig több, mint egy évtizede emlegetik, holott a világ ezen részén sem ismeretlen a vásárlási láz. Akkora marketingereje van, hogy sokan az egész novembert egy nagy fekete pénteknek tekintik, de minden évben kiderül – főleg Magyarországon –, hogy a karácsonyi bevásárlási hullám csak Mikulás után indul, de akkor úthengerszerűen.
Többek között ez az oka, hogy a vásárlók jelentős része (a tudatosak kiváltképp) az online árubeszerzést választja, főleg, mert házhoz hozzák a termékeket, nem kell sorban állni a kasszánál, és nincs eladáshelyi marketing, amely újabb szükségtelen termékek vásárlására ösztönöz.
A dolog pikantériája, hogy még a tudatos vásárlók is gyakran esnek a webes boltok csábító marketingcsapdájába. A közösségi média a legjobb táptalaja az impulzusvásárlásra ösztönző promóciónak, amit úgy is lehetne jellemezni, hogy ez az új eladáshelyi ösztönzés. A felhasználók idővonalán tucatnyi webáruház és kihagyhatatlan ajánlat jelenik meg, főleg karácsony tájékán. Az ajánlatok minimum 50 százalékos kedvezménnyel indulnak és 90 százaléknál érnek véget, vagy csak néhány forintért kínálnak nagy értékű termékeket.
Az agresszív (ár)marketinggel támadó shopok jellemzően gyűjtőszájtok, több, a neten önállóan is fellelhető ajánlatot gyűjtenek be, főleg promóciós kínálatokat. Vagy egész egyszerűen nem termékazonos képpel illusztrálják az eladandó tárgyat, magyarul: nem tájékoztatnak megfelelően. Sokszor a termék eredete sem egészen világos, a koppintásokat lazán kezelő országokból származó hamisítványokat adnak el (az eredeti termék fényképével). Így fordulhat elő, hogy egy 70-80 ezres karórát 1000–5000 forintért hirdetnek, de ugyanekkora árban fellelhetők a százezres nagyságrendű termékek is. A marketing lényege, hogy a mesésnek tűnő ajánlatok csak néhány percig élnek. Ez az idő arra elég, hogy a vevő rendeljen, de arra nem, hogy leinformálja a terméket, és pontosan értelmezze az egyébként nagyon kevés információt tartalmazó ajánlatot. A szakértők minden esetben felhívják a figyelmet, hogy csodák nincsenek, nem jellemző, hogy egy profitcentrikus vállalkozás a több tízezres termékét néhány ezerért odaadja, ezért nagy valószínűség szerint az ezekre elköltött legkisebb pénz is olyan, mintha az ablakon dobnánk ki. Ha valaki mégis kockáztat, az ajánlatoknak mindenképpen érdemes alaposan utánanéznie – sokszor már a pontos értelmezéssel is kikerülhető a bosszúság.
A valós ajánlatok 30-40 százalékos árengedménynél kezdődnek, ilyen esetekben a kínálattal azonos vagy a bemutatotthoz nagyon hasonló termékhez lehet hozzájutni, kérdés azonban, hogy nincs-e jobb ajánlat a neten ugyanarra a termékre. A szakértők szerint sokszor van, ugyanis a gyűjtőoldalak is szeretnének profitálni az eladásból.
A kínálatoknak van még egy hátulütőjük: ez pedig a szállítás, illetve a szállítási költség. Sok esetben a költség a rendelés folyamatában megjelenik – de van, amikor nem. A szállítási időtartam azonban jellemzően csak a vételt igazoló válaszlevélben jelenik meg, azután, hogy már leadták a rendelést. A szakértők szerint ezeket is le kell informálni, hogy ne legyen meglepetés. Mindez azért fontos, mert a gyűjtőoldalakat, webshopokat nemigen lehet számonkérni. Sőt, a magyar hatóságok sem tudják őket teljes egészében rendszabályozni.
Mindent összevetve: a webes rendelés előtt a terméket és magát a shopot is érdemes leinformálni, hiszen a jogszerűen működő cégek is gyakran hibáznak. Nyáron a hatóságok 600 esetben találtak hibát a működésükben. Az ilyen hibák nemcsak egy vásárlást, hanem egy egész ünnepet keseríthetnek meg, különösen, ha nagy összegről van szó.
Nem ritka a
90
százalékos árengedmény
