Gyorsult az infláció novemberben
A Világgazdaság elemzői konszenzusában szereplő 3,3 százalékos értéknél magasabb, 3,4 százalék volt az infláció novemberben, míg az árnyomást jelző maginfláció 4 százalék maradt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A múlt havi pénzromláshoz elsősorban az élelmiszerek 5,5 százalékos, valamint a szeszes italok és dohányáruk 8,3 százalékos áremelkedése járult hozzá. A jelentés szerint a fogyasztói árak októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal, míg januártól novemberig az előző év azonos időszakához képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek.
A tartósabb inflációs tendenciákat tükröző alapmutatók az előző hónaphoz képest alig változtak. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra, illetve 3,2 százalékra csökkent, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra emelkedett – reagált a KSH adataira a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanki elemzés szerint a költségváltozásokra érzékenyebb termékek (élelmiszer és üzemanyag) novemberben az infláció emelkedésének irányába hatottak, miközben a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása nem változott. A tartós iparcikkek inflációja nőtt, míg a nem tartósaké csökkent. A piaci szolgáltatások árai novemberben lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest – összegzett az MNB.
A novemberi inflációs adat a makrogazdasági elemzőket nem lepte meg a Világgazdasághoz eljuttatott kommentárjaik szerint. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, mivel egyes piaci szolgáltatások árai – részben a bérnyomás miatt – meredeken emelkednek, míg az importált infláció negatív tartományban áll. Ezzel az elemző szerint megvalósulhatnak a Magyar Nemzeti Bank azon várakozásai, hogy az importált infláció hosszabb távon mérsékelni fogja a hazait. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció gyorsulása egyértelműen az üzemanyagokhoz köthető, ám az élelmiszerárak továbbra is lényeges árfelhajtó tényezőnek mutatkoznak. Nem meglepő, hogy a monetáris politika számára fontos maginflációs mutató érdemben nem változott – mondta. A KSH adatai nagyjából egybevágnak a jegybank előrejelzésével. Ez azt jelenti, hogy a jövő heti kamatdöntő ülésen érdemi változásra aligha lehet majd számítani.
Az elemzők abban egyetértettek, hogy az idén az éves infláció mértéke 3,3 százalék lehet, a jövő évi várakozásuk azonban eltér. Suppan Gergely szerint a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezheti az árak emelkedését, ezért a jövő év első hónapjaiban ugyan 4 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek a fogyasztói árak, de az egész évet tekintve átlagosan 3,3 százalékkal számol. Virovácz Péter kevésbé derűlátó, 2020-ban átlagosan 3,4 százalékos áremelkedésre számít.
