K. M. I. | Az ötezer fő feletti települések fejlesztését célozza a Kisvárosi programjavaslat, amelyet a települési önkormányzatok vezetői állítanak össze az első negyedévben. E célból január elején ülnek össze – közölte a Világgazdasággal Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke –, a javaslatot pedig 2020. április közepén szeretnék átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak. A dokumentum a Magyar falu program mintájára készül. A januárban felállítandó munkacsoportok és almunkacsoportok tématerületenként – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra, helyi adottságok, okosvárosok – három oldalt tesznek majd hozzá a tanulmányhoz. A csomag mintegy 180 várost fog érinteni, főként a járásközpontokat és az olyan, központként működő városokat, amelyek kiszolgálják a harminc kilométeres körzetükben lévő településeket. Lényegében azokat, amelyekben a megélhetés és a közszolgáltatások koncentrálódnak.
„Nehéz a feladat, mert nagyon különböző települések helyi sajátosságait kell figyelembe venni, ezért folyamatosan egyeztetni kell a kormányzattal, és közvetlen programokat kell kialakítani” – emelte ki Schmidt Jenő. A szakember a versenyképesség és a munkalehetőségek megteremtésében látja a siker kulcsát. Már elküldték a meghívókat az érintett városok polgármestereinek, a válaszokban pedig várják, hogy ki melyik almunkacsoporthoz kíván csatlakozni. Az almunkacsoportok március 20-ra összeállítandó terveinek tartalmazniuk kell, hogy mely területeken milyen intézkedésekre lenne szükség, milyen forrásból, és ki felelne a feladatok elvégzéséért. A TÖOSZ elnöke elmondta, bíznak benne, hogy a Kisvárosi programjavaslatból is sok mindent átvesz majd a kormány, ahogyan ezt tette a Magyar falu program esetében is. Szerinte a programnak 10-12 évig kellene futnia, a fejlesztésekre pedig évi 300 milliárd forintot kellene költenie az államnak. Ezek egy része uniós forrásokból is finanszírozható, mint például az infrastruktúra-fejlesztés, de szükség lesz hazai forrásokra is az oktatás és a szociális területek esetében.
Az államnak évi
300
milliárd forintot kellene fordítania a programra
