Sikeres évet zárhatnak a hazai haltermelők, a tavalyihoz képest 3-5 százalékkal növekedett a haltermés, mivel kedvezők voltak a hidrológiai körülmények és a nyári hőmérséklet. Az emelkedés nem az egyedszámból adódik, hanem abból, hogy a jobb körülmények között nagyobb súlyt értek el a halak – mondta a Világgazdaságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-Hal) elnöke.
A Magyarországon elfogyasztott halmennyiség 70 százaléka ponty, és Németh István szerint a fogyasztók az idei karácsonyi szezonban a tavalyi árakon juthatnak halhoz. A tógazdaságok az idén a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a közvetlen értékesítésre, ami azt jelenti, hogy azokon a helyeken, ahol a termelők árulják a saját halaikat, 1000 forint körüli áron kínálnak egy kiló pontyot. Európában visszaszorult a korábban hiányt okozó pontybetegség, a koiherpesz-vírus, ami segít az árak kordában tartásában.
A magyarországi halfogyasztás folyamatosan nő, a rendszerváltáskor jellemző 2,8 kilogrammnyi, egy főre jutó éves mennyiség a múlt évre 6,7 kilóra emelkedett, de ez még messze van a 22 kilós uniós átlagtól. A fogyasztás bővülésében a MA-Hal elnöke szerint szerepe van az uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott, 800 millió forint keretösszegű Kapj rá! marketingkampánynak is. Németh István úgy látja, a növekvő halértékesítés ellenére továbbra is gond, hogy a hazai fogyasztás szezonális, ünnepekhez kötött, így a január és a február mélypontnak számít. Tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy a hal nem csak az ünnepek idején egészséges, kívánatos lenne a heti egyszeri halételfogyasztás. A kínálat ehhez adott lenne, a magyarországi haltermékekből bőven jut exportra, és az utóbbi években javult a feldolgozottsági fok is – mondta. Ráadásul élelmiszer-biztonsági szempontból jóval megbízhatóbbak a hazai édesvízi halak, mint a tengerek növekvő szennyezettsége miatt sokszor nehézfémeket is tartalmazó tengeri társaik. „Nem etetünk tengeri-hallisztet, GMO-s szóját, nem kezeljük gyógyszerekkel és hormonokkal a halakat” – sorolta az előnyöket a MA-Hal elnöke.
A hazai halgazdaságoknak most különösen jól jött a haltermés növekedése. Az ágazat profittermelő képessége ugyanis rendkívül alacsony, a költségek viszont folyamatosan emelkednek. Közülük is kirívó a munkaerő folyamatos drágulása, de Németh István szerint a béremelések ellenére munkaerőhiánnyal küzdenek, ami nagy nehézségeket okoz, mivel a halászat kézimunka-igényes.
Az is gond, hogy a tógazdaságok nem kapnak normatív támogatást. Az elnök szerint saját költségen etetik a védett állatokat, amiért
– szemben például az agrár-környezetvédelmi programban részt vevő növénytermesztőkkel – semmilyen kompenzációt nem kapnak. Ezen a következő uniós ciklusban szeretnének változtatni. Némileg javítja a helyzetüket, hogy a beruházásokhoz a jelenlegi 50 helyett 60 százaléknyi támogatást kaphatnak majd. De mivel ez utófinanszírozott támogatás, a kisgazdaságok sokszor nem tudják igénybe venni, a MA-Hal azt szeretné elérni, hogy az uniós támogatás felét normatív módon kapják meg.
