Ez a motor hajtja a magyar gazdaságot, és az év végén nagyobb fordulatszámra is kapcsolhat
A csütörtökön közzétett, októberben éves szinten 3,1, havi szinten 0,5 százalékos növekedést jelző kiskereskedelmi forgalomról szóló adat kedvezőnek számít Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint, míg az ING Bank vezető közgazdásza szerint inkább csak egybevág a piaci várakozásokkal.
Folyamatos a kiskereskedelmi forgalom bővülése
Azt Regős is elismerte, hogy az éves alapú bővülést már megszokhattuk az elmúlt hónapokban, amit indokol a reálbérek emelkedése is és amit tovább fokozhatnak a kormányzati ösztönzők is, mint például a családi adókedvezmény emelése. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az októberi éves növekedés mértéke meghaladja az év első 10 hónapját jellemző átlagos növekedést. Hosszabb távon azonban Virovácz is elismerte, hogy
2025 októberében 3,2 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint a 2021. év havi átlaga, ami évek óta a legjobb teljesítmény.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a trendet tekintve is kedvező a kép, hiszen az augusztus-októberi forgalom 0,9 százalékkal haladta meg a a megelőző 3 hónapos időszakit.
Abban mind a három elemző egyetértett, hogy némileg meglepő az élelmiszer-üzletek forgalmának éves alaponm 1,2 százalékos növekedése, mely ráadásul havi alapon 0,7 százalékos csökkenést jelent. Regős szerint a területen még van növekedési potenciál, Molnár éves alapon visszafogottabb növekedésről beszél és ő is a családtámogatások, illetve a jövedelmi helyzet javulása miatt további növekedést vár. Molnár azt is hozzátette, hogy a havi alapú októberi csökkenés ellenére nem beszélhetünk trendfordulóról, hiszen az elmúlt 3 havi forgalom 0,7 százalékos növekedést jelez.
Virovácz szerint
a havi visszaesés elvileg akár a hosszúhétvégével is magyarázható lenne, ám ezt a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatoknak kezelni kellene.
Ráadásul a nyugdíjasok már megkapták és részben el is költötték a 30 ezer forint értékű utalványaikat.
Nem élelmiszerre költöttek sokat a magyarok
A nem élelmiszer üzletek éves alapú 5,2 százalékos növekedése kapcsán Regős kifejtette, hogy ez az az üzlettípus, ahol a leginkább van tér bővülésre. Az elemző kiemelte a a ruha- és cipőboltok 8,6 százalékos, valamint a gyógyszer- és illatszerüzletek 6,0 százalékos forgalomnövekedését, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a bútor és műszaki cikk üzletek forgalmának 0,6 százalékos növekedése azt jelenti, hogy még van tér további növekedésre.
Molnár arra mutatott rá, hogy a nem élelmiszer üzletek forgalma havi alapon is 0,9 százalékkal nőtt, és a növekedés több lábon is áll, ráadásul
a bútor, műszakicikk üzletek esetében az Otthon Start Program révén élénkülő ingatlanpiac a következő hónapokban jelentős keresletnövekedést hozhat.
Virovácz a nem élelmiszer üzletek forgalmának bővülését kifejezetten érdekes jelenségnek találta, ugyanis az elmúlt évek tapasztalata szerint a háztartások ilyenkor jellemzően inkább visszafogják a vásárlásaikat a novemberi „Black Friday” akciókat várva. Lehetséges magyarázatként a lakossági állampapír-kifizetéseket hozta fel, mondván szeptemberben is volt egy, az év elejéhez hasonló erős lejárat.
Továbbra is a fogyasztás húzhatja a magyar gazdaságot
A jövőt tekintve Regős emlékeztetett, hogy az idei évben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom a gazdaság fő húzóerői voltak. Fontos kérdés ezért az év hátralevő részében, hogy az év végén hogy alakul a Black Fridayhez kapcsolódó forgalom, illetve hogy a magyar családok mennyire lesznek költekezőek a karácsonyhoz kapcsolódóan, illetve hogy ezek a vásárlások mennyire külföldi webáruházaknál jelennek meg vagy mennyire a magyar kiskereskedelemben.
Molnár novemberben is további bővülést vár, amit a nyugdíjasok számára küldött utalványok, a nyugdíjkorrekció és a háromgyermekes édesanyák októbertől életbe lépő – ezt az összeget először a novemberi fizetéskor kapják meg – szja-mentessége is támogat.
Az év végi erős kiskereskedelmi forgalom és fogyasztás az elemző szerint az utolsó negyedéves GDP-számokat érdemben felfelé húzhatja.
Molnár szerint a családtámogatások (40 év alatti kétgyermekes édesanyák, családi adókedvezmény) bővítése, a bérek folytatódó emelkedése, valamint a 14. havi nyugdíj beépítésének kezdete révén a kiskereskedelmi forgalom 2026-ban tovább növekedhet. A fogyasztás így nemcsak idén, hanem jövőre is a gazdasági növekedés motorja lehet, a kulcskérdés tehát továbbra is az marad, hogy a külső környezet, illetve a beruházások fordulata jövőre támogatja-e a gazdaságot.
Virovácz az októberi teljesítményt jónak, de nem kiemelkedőnek értékelte, ami azt jelenti szerinte, hogy a már eddig életbe lépett kormányzati intézkedések nem jelentettek hatalmas lökést a fogyasztásnak. Ugyanakkor elismerte, hogy a jelentősebb tételek majd csak az év utolsó hónapjaitól kezdve lökhetik meg a statisztikákat felfelé, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági állampapírok irányából további impulzus nem várható.
A szakember szerint talán az év vége felé és a jövő év elején kibontakozhat egy tartósabb javulás mind a bizalom, mind a fogyasztás tekintetében, ám ennek elmaradása komoly gondot jelenthet a reálgazdasági szempontból, hiszen jelenleg egyedül a fogyasztás képes kifelé húzni a magyar gazdaságot a gödörből.
