Zöldgazdaság kell a nemzeti bank szerint

A következő évek fontos kérdése: lehet-e fenntarthatóan növekedni úgy, hogy közben megóvjuk a környezetet, a humán és a pénzügyi tőkét? – indokolta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, hogy miért helyezte az MNB a Növekedési jelentésének középpontjába a fenntarthatóságot.

Balatoni András, a jegybank elemzési igazgatóságának vezetője szerint az elmúlt évszázadban soha nem látott növekedés, csökkenő szegénység, növekvő várható élettartam volt jellemző szerte a világban, de a növekvő jólétnek a természet látta a kárát. Ma már egyértelmű, hogy ez a rendszer és a növekedés nem lesz fenntartható. Az új, zöld növekedési pálya alapeleme Balatoni szerint, hogy az országoknak legalább a GDP-jük 2 százalékát kitevő fejlesztést kellene megvalósítaniuk tiszta zöldberuházásokkal, sőt a modern társadalmakban ennek a mértéknek 5 százaléknak kellene lennie, míg az éves növekedésnek ezen beruházások esetében meg kellene haladnia az 5 százalékot.

A világ 2018-ban 240 milliárd dollárnyi, energiatakarékosságot előmozdító és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházást hajtott végre, miközben a fentiek alapján elvárt érték 650 milliárd dollár lett volna. Az energetikai célokra a világ GDP-jének 0,7 százaléka jut, miközben az ökológiai beruházások növekedési szintje 1 százalékos. Magyarországon ezt a szintet sem sikerült elérni, de a fejlettségünkhöz képest minimálisan alacsonyabb Magyarország szén-

dioxid-kibocsátása.

Az ökológiai lábnyom vizsgálata szerint a Föld 1,75-szorosát, Magyarország a 3,6-szeresét használja fel annak az erőforrásnak, amelyet egy év alatt meg tud termelni. Az államnak irányító szerepe van abban, hogy meghatározza a főbb fejlesztési irányokat, például az energiatanúsítványok bevezetése vagy épp a jövedéki adók emelése érdemben befolyásolta az innovációk irányát.

Bár az energiaintenzitás és a gazdasági fejlettség között fordított kapcsolat mutatható ki – az egy főre jutó GDP növekedésével a gazdaságok szén-dioxid-kibocsátása csökken –, ez főleg annak köszönhető, hogy az erősen szennyező gyártást a fejlettebb országok exportálják a fejletlenebbek felé. Emellett az is látható, hogy a környezeti tényezők degradációja (a magasabb légszennyezés, a környezet pusztulása, stb.) közvetlenül hat negatívan a termelékenységre és a hatékonyságra is.

Nemzetközi kutatások szerint a zöld növekedési pálya rövid és középtávon alacsonyabb növekedést hozhat, ám hosszú távon a zöld szcenárió nagyobb jólétet és fenntartható növekedést eredményezhet. Ha a felsorolt elképzelések megvalósulhatnak, a Föld ökológiai lábnyoma 2050-re 1,2 százalékra csökkenhet.