A kínai sertéspestis és az üzemanyagárak emelték meg az inflációt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz üzemanyagárak egy évvel korábbi bázishatásával és a kínai sertéspestis járvány miatt megugrott élelmiszerárak alakulásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az infláció erőteljes decemberi felszökését.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában nem lepődött meg az infláció tavaly decemberi felgyorsulásán, hiszen az megegyezett mind a piaci konszenzussal, mind pedig az MNB várakozásával. A fejlemény gyakorlatilag teljes egészében az üzemanyagok árához köthető, hiszen önmagában 0,55 százalékponttal járult hozzá az inflációs mutató 0,6 százalékpontos felpattanásához.
Gyorsult az áremelkedés üteme az élelmiszerek körében, amiből a sertéshús 24 százalékos drágulását emelte ki.
Összességében a decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető – szögezte le.
A tartós fogyasztási cikkek ára mérséklődött és a szolgáltatások áremelkedési üteme is lassulást mutatott – ez a két tényező járult hozzá a maginfláció csökkenéséhez novemberi 4 százalékról decemberre 3,9 százalékra.
Az ING szakértőjének várakozása szerint a tavalyi alacsony bázis miatt januárban tovább emelkedhet a fő inflációs mutató, de a maginfláció folytathatja a mérsékelt csökkenést. Ezért a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció decemberben az elemzői várakozásoknál némileg magasabban alakult, ezzel elérte a jegybanki célsáv tetejét.
A maginfláció szintén a jegybanki célsáv tetejét közelíti. A századvég szakértője is kiemelte az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulását és az üzemanyagok árának növekedését, amelyet a bázishatás magyaráz.
Ugyanakkor hozzátette: az infláció emelkedését segíti a bérek dinamikus növekedése, a gyenge forint és az erőteljes belső kereslet is. A decemberi inflációs adat összhangban van a jegybanki várakozásokkal, hiszen az MNB idén és jövőre is a célt meghaladó inflációt vár. A monetáris politika szigorítása a januári kamatdöntés során a célsáv tetejét elérő infláció ellenére sem várható, arra legkorábban márciusban, az új inflációs jelentés megjelenésével van, ha nem is túl nagy, esély.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is egyetértett azzal, hogy a várakozásuknak megfelelően döntően az üzemanyagárak és a feldolgozott élelmiszerek, azon belül is a Kínában kitört afrikai sertéspestis miatt emelkedő sertéshús- és húskészítmény-árak okozták.
Míg egyes piaci szolgáltatások árai részben a bérnyomás miatt is meredeken emelkedtek, az importált infláció negatív, a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait,
hogy az importált infláció mérsékelni fogja a magyarországi inflációt is, bár ez a hatás forint gyengülése miatt csökkent.
Míg az első hónapokban az infláció idén átmenetileg meghaladhatja a 4 százalékot, az év közepétől ismét megközelítheti a 3 százalékos célt, így a Takarékbank elemzői 3,6 százalékos átlagos inflációra számítanak az idei év egészét tekintve. Nem lesz tehát szükség a monetáris kondíciók szigorítására, ugyanakkor további lazításra sem látnak mozgásteret a Takarékbank elemzői.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az idei év első negyedévében magas maradhat az inflációs ráta, és várhatóan a toleranciasáv felső határa körül ingadozik, a második negyedévtől viszont a 3 százalékos cél irányába fordulhat vissza az infláció.
Éves átlagban 3,4 százalékra várják a 2020-as inflációt is az Erste bankban. A felfelé mutató kockázatok azonban erősek, leginkább a folytatódó bérkiáramlásból és az importált infláció esetlegesen a vártnál gyengébb fékező hatásából eredhetnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a 4 százalékos decemberi infláció megfelel a várakozásoknak. Elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatás pörgette fel.
A szolgáltatások árának emelkedése is az egész évben felfelé húzta az inflációt.
A legtöbb mutató azt sugallja, hogy az infláció a 3 százalék fölötti tartományban marad. 2020-ban továbbra is a belső kereslet hajthatja majd az inflációt, és a tavalyi év első feléhez képest gyengébb árfolyam is ilyen irányba hat. 2020-ban is tovább kell emelni a dohányáruk adóját, az uniós előírások miatt. Kérdés továbbá az is, hogy a nemzetközi gazdaság mennyire lassul az idén, ez ugyanis fékezheti az inflációt.
A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján 2020-ban a tavalyit minimálisan meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani 2020-ban.
