Összesen 8 százalékos emelésre tett javaslatot a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezérigazgatója 2020-ra vonatkozóan a szakszervezetek képviselőinek a tegnapi plenáris bértárgyaláson. A Bolla Tibor által közölt ajánlat
6 százalékos alapbérfejlesztésből és egy további 2 százalékos elemből áll. Az utóbbiból finanszíroznák a már korábban hangoztatott prioritásokat, például a munkavállalói hűség elismerését, a munkakörülmények javítását, a kulcspozíciókban dolgozók megtartását és a diplomás minimálbér versenyképességének megőrzését. Mindez a számítások szerint járulékokkal együtt mintegy 5,6 milliárd forintjába kerülne a BKV-nak.
Miután a menedzsment javaslata messze elmarad a társaság három legnagyobb szakszervezete – a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), valamint a kisebb dolgozói erőt maga mögött tudó Egységes Közlekedési Szakszervezet – által még tavaly novemberben megfogalmazott 15 százalékos bér- és cafeteriaemeléstől, nem okozott meglepetést, hogy az érdekképviseletek elfogadhatatlannak értékelték a társaság indítványát. Ennél még a 2019 áprilisában aláírt alku is kedvezőbb volt: az akkor még Tarlós István vezette Budapest annyi forrást biztosított a BKV-nak, hogy abból a személyi alapbér 8 százalékos fejlesztésére volt lehetőség, visszamenőleg pedig egy egyszeri bruttó 105 ezer forintos kiegészítést is fizettek a dolgozóknak.
Így hiába közölt először konkrét számot 2020-ra a fővárosi tömegközlekedési cég, a tegnapi tárgyalási forduló mintegy 40 perc alatt véget ért. Bolla Tibor jelezte, hogy a héten szűkebb körben, az általános bizottság keretében folytatná a megbeszéléseket, ugyanakkor azt is elmondta, hogy új ajánlatot egyelőre nem áll módjában tenni.
Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy nem érte meglepetésként a gyenge nyitás. Még úgy sem, hogy Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn arról beszélt, hogy ugyan a 15 százalékos igény teljesítésére nem lesz pénz, ám releváns béremelés várható, ehhez pedig Budapest jelentős összeget biztosít. Arra viszont rámutatott, hogy az ajánlat különösen a szakmunkásmunkakörök betöltése miatt rossz hír, hiszen itt mutatkozik a BKV-nál a legnagyobb munkaerőhiány. „A szakmunkásoknál a legsúlyosabb az elvándorlás, mivel akár 30-40 százalékkal többet is kereshetnek, ha váltanak. A járművezetői pozíciókban szintén akadozik a felvétel, nincs elég ember új tanfolyamok elindításához, a létszámot pedig nem tudják feltölteni. A buszokon ez a helyzet túlórával megoldható, de a metrónál erre nincs lehetőség” – magyarázta. Szerinte egy ilyen szintű emelés nem elég arra, hogy a BKV-nál tartsa a munkavállalókat, és arra sem jó, hogy újakat csábítson a céghez.
A BKV azzal indokolta a javaslatát, hogy az idén várhatóan sem a versenyszférában, sem az állami közlekedési cégeknél nem lesz két számjegyű bérfejlesztés. Gulyás Attila megjegyezte, hogy ebben az esetben is fennmarad az alapbérben tapasztalható különbözet a BKV és más vállalatok között. Szerinte a minimális tárgyalási alap egy 10 és 15 százalék közötti bérfejlesztés lenne. Forrásaink szerint erre kicsi az esély, a főváros ugyanis legfeljebb 10 százalékig megy el. Ezen a ponton válhat kérdéssé, hogy vajon tárgyalásos úton meddig lehet felsrófolni a számokat. Ha a mozgástér ezen a fórumon elfogy, megkezdődhet a sztrájk előkészítése, ami azonban egyik félnek sem érdeke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.