Szkeptikusan fogadták az árupiacok az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás első szakaszának szerdai aláírását, amelyben Peking többek között vállalta, hogy a következő két évben 200 milliárd dollárral emeli az értékét, és szinte mindent vásárol majd az Egyesült Államoktól a repcétől a gabonán keresztül a kőolajig és a cseppfolyósított gázig. (A kiindulási alap a vámháború előtti utolsó teljes év, vagyis 2017, amikor 186 milliárd dollárt tett ki az Egyesült Államokból származó kínai import.)
Az viszont nem derül ki a 86 oldalas dokumentumból, hogy egyes konkrét termékekből mennyi lesz a behozatal.
A megállapodás aláírása a könnyű rész, de még nem hallottam egyetlen meggyőző érvet sem arra, hogyan fogja Kína teljesíteni a vállalásait
– mondta a Bloombergnek Ken Morrison St. Louis-i árukereskedő.
Meggyőző érv lenne, ha megérkeznének az első megrendelések, és ettől elindulnának felfelé az árak is. Egyelőre azonban ennek az ellenkezője történt, az egyezményben említett nyersanyagok közül a legtöbb éppenséggel olcsóbb lett az aláírás után.
A szója ára például már szerdán 1,4 százalékkal gyengült, csütörtökön pedig majdnem
egy hónapos mélypontra esett vissza a határidős jegyzésekben, és tovább csökkent a kukorica, a búza és a gyapot ára is.
Ebben nagy szerepet játszott, hogy Liu Ho miniszterelnök-helyettes az egyezmény aláírása után mondott beszédében megismételte: országa a piaci feltételekre alapozva vásárol majd amerikai árukat, így agrártermékeket is.
Kína számára egyelőre túl drága az amerikai földgáz. Elemzők és kereskedők szerint nem várható nagyobb növekedés a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjában sem, hiába vállalta Peking, hogy a következő két évben pótlólagosan 52,4 milliárd dollárért vásárol az Egyesült Államoktól energiahordozókat.
További részletek a Világgazdaság pénteki számában
