Lesz még inflációs hatása a sertéspestisnek
A globális és regionális húspiacra jelentős hatást gyakorolt az elmúlt években az afrikai sertéspestis – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a decemberi Inflációs jelentésében. A betegség súlyos károkat okoz a világ sertésállományában, és jelentősen szűkíti a kínálatot. A tanulmány szerint elsősorban Kínában, a világ legnagyobb sertéshústermelő országában kritikus a helyzet – ott a sertéspestis következtében a sertésállomány 2019 eleje óta kevesebb mint a felére esett vissza –, de a vírus több távol-keleti és európai országban is felütötte már a fejét.
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) legfrissebb előrejelzése szerint a globális sertéshústermelés 2019-ben a 2018-as adatokhoz képest 6 százalékkal, 106,1 millió tonnára csökkenhet, idén pedig további 10,4 százalékkal, 95 millió tonnára mérséklődhet. A globális sertéstermelés csaknem felét adó kínai kibocsátás a USDA prognózisa szerint tavaly 14 százalékkal, 46,5 millió tonnára csökkenhetett, míg 2020-ra további 25 százalékos visszaeséssel számol a kutatás, a kibocsátás 34,75 millió tonnára eshet vissza.
A globálisan is jelentős állományveszteség miatt a sertéshús iránti kereslet az elmúlt időszakban meghaladta az elérhető kínálatot, ennek hatására jelentős mértékű emelkedés volt tapasztalható a vágósertés termelői árában, és ez egyre inkább megjelent a fogyasztói árakban is. Az emelkedés idővel nemcsak a feldolgozatlan, hanem a feldolgozott élelmiszerek árát is megemelheti, mivel az MNB szerint a sertéshús egyéb húsipari termékek alapanyagaként a feldolgozott élelmiszerek árait is befolyásolja.
A jegybanki szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a feldolgozott élelmiszerek a maginflációs kosár ötödét teszik ki. A vágósertés termelői ára – összhangban a német termelői árakkal – az elmúlt hónapokban hazánkban is jelentősen, 30 százalékkal megemelkedett, ám a fogyasztói árakban ez a hatás a termelői árakban megfigyeltnél kisebb mértékben érvényesült – a jegybank a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva 15 százalékos emelkedésről számol be a decemberi Inflációs jelentésben. A jelentés keretes írásaként megjelent tanulmány emlékeztet: a sertéscomb ára a KSH adatai szerint 2019 elejéhez képest csaknem 20 százalékkal emelkedett, és az árnövekedés a feldolgozott sertéshúskészítmények esetében is megfigyelhető volt: elsősorban a kolbász, a szalámi és a sonka ára emelkedett, átlagosan 7–10 százalékos mértékben.
Hazánkban a sertésállományt egyelőre nem, csak a vaddisznóállományt érinti a betegség – emlékeztet az anyag. Ugyanakkor a sertéspestis magyarországi megjelenésével kapcsolatos hírek is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy több ország (köztük Kína) korlátozó intézkedéseket vezessen be a magyar élő sertéssel és sertéshússal szemben. Ez azzal jár – jelzik az MNB szakértői –, hogy a globális keresletélénkülést és a nemzetközi kínálat szűkülését a magyar exportőrök egyelőre nem tudják kihasználni. Ám mindezt ellensúlyozhatja, hogy a régió több országát – elsősorban Szlovákiát és Romániát – hazánknál súlyosabban érinti a járvány, így ezek az országok a magyar termékek felvevőpiacai lehetnek.
