Maradhat még tér az adócsökkentésre

Az adórendszer egyszerűsítésével párhuzamosan nő az állami adóbevétel mértéke, tavaly november végéig 1300 milliárd forint közterhet fizettek be az adózók az államkasszába – jelentette ki Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A legtöbb bevétel áfából, személyi jövedelemadóból, illetve a kisvállalati adóból keletkezett. Az államtitkár elmondta: a kormány idén is folytatja az adórendszer egyszerűsítését, ezzel 2022-re elérhetővé válhat, hogy az eddigi hatvan helyett csak negyven adó- és járulékfajta maradjon.

Az adórendszer idei változásaival kapcsolatban Izer Norbert kiemelte, hogy január 1-jétől bővült a családi kedvezmények köre. A keresőtevékenységből származó jövedelmük után a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez 40 ezer nőt érinthet, akiknél így együttesen húszmilliárd forint körüli összeg maradhat. A nyugdíjasok is változásra készülhetnek idén júliustól: bármilyen, engedélyezett jogviszonyban végzett munkával szerzett keresetük mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. A jövőben nekik nem kell majd az új 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetniük, amely a 2020. június 30-án megszűnő 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4+3 százalékos egészségbiztosítási járulék és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás helyébe lép.

„A vállalkozók idéntől évi 7,5 milliárd forintot spórolhatnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályai” – mutatott rá Izer Norbert. Hozzátette, hogy most az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, 2020. július 1-jétől azonban a minimálbér után. Az államtitkár a kisvállalati adót a legversenyképesebb adónemnek nevezte. Felidézte: tavaly év végén összesen 10 671 vállalkozás tért át az adónemre, ezzel az így adózók száma elérte az 50 ezret. A szociális hozzájárulási adó kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott: az adókulcs idén újabb 2 százalékponttal csökken, ennek időpontja viszont a tavaszig lezajló béremelések ütemétől függ. Izer Norbert végül kitért rá, hogy sokan a globális gazdaság növekedésének 2020-as lassulásától tartanak. Ez a lassulás nem fog átcsapni recesszióba, de a magyar gazdaság kitett ennek a folyamatnak. A kormány célja, hogy a hazai gazdaság növekedése a jövőben legalább 2 százalékponttal jobb legyen az európai uniós szintnél. Hozzátette, amíg ez megvalósul, addig lehet terük a további adócsökkentéseknek is.

2022-re elérhetővé válhat, hogy az eddigi hatvan helyett csak negyven adó- és járulékfajta maradjon