Milliárdok várnak még a cégekre

A hajrájába fordult két céges uniós pályázat is a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop), a vállalati infokommunikációs fejlesztéseket (Ginop-3.2.2) és a megújuló alapú energia használatát, energiahatékonyságot ösztönző felhíváson (Ginop-4.1.4) egyaránt január 15-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket – derül ki a Széchenyi 2020 pályázati információs portál adatbázisából. A Ginop-3.2.2-ben 48,2 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás, ebből 21,2 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, 27 milliárd pedig a kölcsön keretösszege. A Ginop-4.1.4-ben pedig 20,42 milliárd forintot különítettek el, ami hitelmentes, tiszta támogatás.

Mindkét esetben van még szabad forrás, hiszen a beérkezett támogatási igények egyik pályázatnál sem merítették ki a keretet. A Ginop-3.2.2-re a legfrissebb adatok szerint eddig 1968 pályázat futott be, együttesen 18,74 milliárd forint pályázati pénzt remélve, 944 esetben pedig már jóvá is hagyta a támogatást az irányítóhatóság, összesen 9,12 milliárd forint értékben. A Ginop-4.1.4-ben sem tolongtak a cégek a statisztika szerint: egy héttel a határidő lejárta előtt a beadványok számlálója 489-nél jár, ami 6,9 milliárd forintos támogatási igényt takar.

A Ginop-3.2.2 alapvető célja a felhívás szerint, hogy a kevésbé fejlett régiókban (Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld) működő kis- és középvállalkozások hatékonysága és jövedelemtermelő képessége infokommunikációs megoldások alkalmazásával erősödjön. Ennek érdekében a felhívás feltételeinek megfelelő projektek 1–24 millió forint vissza nem térítendő támogatásban, valamint 1,25–37,5 millió forint kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönben részesülnek. Mivel nem gyűlt össze kellő számú jelentkező, már a múlt évben is többször haladékot kapott a piac, például korábban március 8-ról szeptember 10-re tolták ki a határidőt.

Az önmagában vissza nem térítendő támogatással kecsegtető Ginop-4.1.4-nél a zöld utat kapó kedvezményezettek a projekt tartalmától függően legalább három, legfeljebb 100 millió forintos forrásból fejleszthetnek. Ez a kkv-s épületenergetikai konstrukció a szakértők szerint azért előnyös a versenyszférának, mert egyrészt a támogatás intenzitása eléri az 55 százalékot, másrészt pedig a korábbi fázisoktól eltérően immár nem kötelező az elnyert összeg fix részét hőszigetelésre vagy nyílászárók cseréjére költeni. A megítélt forrást akár teljes egészében napelemek vagy hőszivattyúk beépítésére is lehet fordítani.

A két konstrukcióban

együttesen

68

milliárd forint a tét