Tizedével drágult a kukorica

Tonnánként 47-48 ezer forintos kukoricaárakról lehet hallani a piacon, ez ötezer forintos emelkedés január eleje óta – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, rámutatva, hogy a drágulás a korábbi nyomott árból is következik. A nyomott árakat részben az okozta, hogy a piac beárazta az afrikai sertéspestis miatt visszaeső sertéstakarmány-keresletet. Bár helyettesítő termékként valószínűsítették a baromfiállományok növekedését, a baromfitápokban a kalászosok a meghatározóbbak, míg a sertéstápok esetében a kukorica dominál.

Az árcsökkenést segítette a Brexit körüli bizonytalanság is, ami a kukoricát azért érintheti súlyosan, mert a britek körülbelül évi egymillió tonna kukoricának megfelelő feldolgozott terméket (izocukrot, alkoholt, egyéb keményítőt) vásárolnak. Ám amint ismertté vált a Brexit menetrendje és az, hogy az idén még a megszokott szabályok szerint folyik a kereskedelem, a jövő évtől érvényes megállapodások kidolgozására pedig lehet elég idő, megszűnt az árnyomás is. Az Egyesült Királyságnak továbbra is szüksége lesz szemes terményre. Az átmeneti zavar kevésbé valószínű a vártnál, így az árak is konszolidálódtak.

A kínai koronavírus megjelenése is emelte az árakat. Amikor egy világméretű járvány vagy más, a részvénypiacokra negatívan ható helyzet alakul ki, a befektetők egyik menekülő útvonala a nyersanyagpiac, ahol emelkednek az árak – magyarázta Petőházi Tamás.

A kukorica árát az is emelheti, hogy az Egyesült Államok termése kifejezetten gyenge, 8-10 millió tonna eshet ki. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete azt írta legfrissebb jelentésében, hogy az USA agrárminisztériuma a januári prognózisában kissé felfelé, 1111 millió tonnára korrigálta a kukorica 2019–2020-as gazdasági évben várható globális termelését, ez 9 százalékkal kisebb a tavalyinál. Közben a kereslet 23 millió tonnával meghaladhatja a termelést, és a készletek 297 millió tonnára apadhatnak.

A felfelé tartó trend a búza áránál már korábban kialakult, a mostani árak tonnánként 55-57 ezer forint körüliek, a kereslet stabil. Petőházi Tamás szerint jellemző, hogy a takarmány- és az étkezési minőség közötti árkülönbség szűkül. Az elmúlt években ugyanis a takarmányipar kifejezetten a magas fehérjetartalmú gabonát kereste az import és a túlnyomórészt GMO-s szója kiváltása érdekében. A múlt heti Agromashexpón elhangzottak szerint vannak a fuzárium toxinjával fertőzött tételek is, ez pedig felértékeli a még szabad és növény-egészségügyileg is jó minőségű búzatételeket.