Dicsérte a magyar növekedést a bizottság
A magyar gazdaság 2014 óta átlagosan több mint 4 százalékkal nőtt, ellenállt a nemzetközi lassulási trendnek, ami többek között a támogató gazdaságpolitikának köszönhető – derült ki az Európai Bizottság (EB) országjelentéséből. Az expanzív gazdaságpolitika azonban túlhevülési kockázatokat teremtett: a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, felpörgött az infláció, és az otthonteremtési támogatások a lakásárak elszállásához vezettek. A bizottság azonban szóvá tette a prociklikus fiskális politikát, meglátása szerint inkább a tartalékokat kellett volna növelni. Hosszú távon a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az egészségügyre kell nagyobb összeget fordítani, és az infrastruktúra javítása is elengedhetetlen. Ugyanakkor a magas beruházási ráta kedvező a növekedés szempontjából.
A megfogalmazott ajánlásokban van haladás, azonban számos esetben nem történt elég nagy előrelépés – értékelte az EB országjelentését a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Strukturális változások szükségesek a gazdaság fenntartható növekedéséhez, azonban ezeket nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani, ráadásul mások a hangsúlyok a magyar és az európai gazdaságstratégiában – magyarázta a szakértő. A munkanélküli-segély helyett létrehozott közmunkaprogram célja az lenne, hogy visszatereljék az embereket a munkaerőpiacra, ez azonban egyelőre csak részben történt meg. Az oktatást kiemelten kezeli a dokumentum. Igaz, hogy e téren történt előrelépés az elmúlt években, azonban van még teendő, ezért átfogó, nagy léptékű reformokat sürget az Európai Bizottság. Hasonló ajánlásokat fogalmaztak meg az egészségüggyel kapcsolatban is. Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy mindkét területen volt előrelépés az elmúlt években – ezt a bizottság is elismeri –, de ez nem elegendő, igaz, a nagy ellátórendszerek reformja időigényes, évekig tartó folyamat.
Konkrét ajánlás, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt állami ráfordításokat GDP-arányosan 1,8–2 százalékra kellene emelni, ez a hosszú távú versenyképesség-javulást segítené – hívta fel a figyelmet az elemző. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet most elérhető, legfrissebb, 2017-es adata szerint ez az arány 1,35 százalék. Az EB az idén 3,2 százalékos GDP-növekedést vár, ez ugyan pesszimista, de a koronavírus megjósolhatatlan hatása miatt fényében nem lehet megmondani, hogy mennyire reális. Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy régi probléma a kormány prociklikus gazdaságpolitikája, lehetett volna csökkenteni a költségvetési hiányt az elmúlt években, azonban a növekedési többlet a magasabb adóbevételeken is látszik, az államadósság szerkezete javul, a ráta csökken.
