Sokat tévedtek tavaly az elemzők

A negyedéves GDP-növekedésre adott előrejelzések terén 2019-ben Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője adta a legpontosabb prognózisokat, az átlagos tévedése 0,2 százalékpont volt. A szakértőket alaposan megtréfálta a magyar gazdaság tavalyi jó teljesítménye, legalábbis az elemzők jellemzően alulbecsülték a Központi Statisztikai Hivatal által közölt tényadatot. A harmadik negyedévben például egy telitalálat mellett minden más elemző alálőtt a bruttó hazai termék (GDP) dinamikájának. A 2019-ben 4,9 százalékkal emelkedő GDP az alapvető kincstári optimizmust is erősen felülmúlta, a 2019–2023-as konvergenciajelentés mindössze 4 százalékos bővülést prognosztizált.

Az elmúlt évekhez hasonlóan inkább az optimista szakértők adtak pontosabb előrejelzést. Az első negyedévet szinte minden elemző jócskán alulbecsülte, a nyugat európai és német lanyhulásra alapozva a legtöbben az üzleti ciklus lefelé szálló ágát várták. A magyar gazdaság üzleti ciklusa azonban jókora késéssel ért a lefelé szálló ághoz, az első három negyedévben még 5 százalék körüli éves alapú GDP-növekedés következett be, és az év utolsó három hónapjában beköszönő lassulás is jóval gyengébb ütemű volt a vártnál. A konszenzusunk szerinti 4,2 százalékos bővülés helyett 4,5 százalékkal emelkedett a GDP. Az elemzők többsége 0,2–0,33 százalékpontot tévedett az előrejelzésekkel. Az első negyedéves növekedésnél lőttek mellé a legnagyobb mértékben, átlagosan 0,55 százalékponttal tértek el a tényadattól, és a harmadik negyedév adatát becsülték félre 0,36 százalékponttal. A negyedik és a második negyedév előrejelzései átlagosan 0,28 és 0,22 százalékponttal tértek el a tényleges növekedéstől.

Az idén az üzleti ciklus leszálló ágán haladva mérséklődhet a gazdasági növekedés üteme, inkább a mértéke lehet kérdéses. A kormány a korábbi, 4 százalékos bővülési várakozását múlt héten vágta vissza 3,5 százalékra, és lapunk elemzői konszenzusa is a korábbi éveknél gyengébb, 3,6 százalékos dinamikát prognosztizál. Varga Mihály pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipar tavaly év végi gyengébb teljesítménye figyelmeztető jel, amelyet nem szabad félvállról venni. A növekedést befolyásoló másik fontos tényező a koronavírus lehet, amelynek egyelőre beláthatatlan a hatása hazánk gazdaságára. Többek között azért is, mert a járvány lecsengése még nem kezdődött el. A koronavírus gazdasági vetülete a beszállítói értékláncokon és a turizmuson keresztül gyűrűzhet be Magyarországra. A bővülés ütemét a Versenyképesebb Magyarországért program és a gazdaságvédelmi akcióterv tavalyi intézkedései támogathatják, a kormány pedig akár már ebben az évben további adócsökkentésről dönthet, ami lendületet adhat a gazdaságnak.