Tegnap hivatalosan is benyújtotta a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezérigazgatójának, Bolla Tibornak a dolgozói oldal a kollektív munkaügyi vitáról szóló kezdeményezését. A dokumentumot szinte az összes, a társaságnál bejegyzett szakszervezet aláírta. A kollektív munkaügyi vita a konkrét sztrájk előszobája: a vonatkozó szabályozás úgy szól, hogy az érdekképviseletek akár már hét nap után (ez jövő csütörtökön fut ki) beszüntethetik a munkát, illetve ezalatt egyszeri kétórás figyelmeztető leállást is tarthatnak. Úgy tudjuk, ez utóbbi szervezésében egyelőre nem gondolkoznak a szakszervezetek.
A kollektív munkaügyi vitát azután kezdeményezték, hogy a BKV negyedjére is sikertelenül próbálta meg elfogadtatni a munkavállalókkal a 6 + 2 százalékos béremelési javaslatát, amelynek költsége mintegy 5,6 milliárd forint. A vállalat tegnapi közleményében ezt a gazdasági helyzetet, a szektorra jellemző béremelési trendeket figyelembe véve, korrektnek nevezte. Csakhogy a szakszervezetek már tavaly novemberben bejelentették, hogy 15 százalékos fejlesztést akarnak, ami a cafeteriakeretre is vonatkozik. Ez nagyjából 11,5 milliárd forintot emésztene fel. Információink szerint a fővárosi tulajdonú tömegközlekedési vállalat menedzsmentjének kötve van a keze, Budapest ugyanis nem enged nagyobb mozgásteret az eredeti ajánlat feltornászására, amely viszont a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. Karácsony Gergely főpolgármester stábja ezt azzal indokolja, hogy nincs több forrása. Ennek némiképp ellentmond, hogy februárban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a helyi iparűzési (hipa) 2020-ra tervezett, 175 milliárd forintos bevételét. Ez jócskán meghaladja a tavalyi hasonló adatot. Egy tavaly novemberi törvénymódosítás pedig kimondja, hogy a hipából elsőként a városi tömegközlekedés finanszírozását kell megoldani.
A terv szerint pénteken újra asztalhoz ülnek a felek. Ezen a tárgyaláson már részt vehet az a mediátor is, akit azért alkalmaz a BKV, hogy közelebb hozza egymáshoz az álláspontokat. Ha ennek ellenére elmarad az előrelépés, felállítják azt a bizottságot, amely a sztrájk lebonyolításáért felel. Ennek kapcsán több elvárásnak is eleget kell tenni: legalább három nappal a konkrét munkabeszüntetés előtt ismertetni kell az utazóközönséggel a módosul menetrendet, és a személyszállítási törvényben foglalt, 66 százalékos minimális szolgáltatásnak is meg kell felelni. A sztrájk első napján ez az arány mindegyik viszonylatban és óránként értendő, azonban a második naptól már csak 24 óra leforgása alatt kell teljesülnie. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy lehetnek olyan napszakok, amikor a teljes közösségi közlekedés szünetel Budapesten. Forrásaink úgy értékeltek, hogyha a következő hetekben sem enyhül a fővárosi vezetés, március második felére meg fogják hirdetni a sztrájk időpontját a szakszervezetek. Ennek hatására körülbelül háromezer járművezető nem veszi majd fel a szolgálatot. A BKV-nál mintegy ötezer sofőr dolgozik.
A kollektív munkaügyi vita kezdeményezése önmagában nem rendkívüli a cégnél, tavaly is volt ilyen. A mostani helyzet azért fenyegetőbb, mert míg 2019-ben a szakszervezetek követelései eltérők voltak, ezúttal egységesen képviselik a dolgozók érdekeit. Legutóbb éppen tíz éve, 2010-ben volt munkabeszüntetés a budapesti tömegközlekedésben. Az csak részleges volt, most viszont az összekapaszkodó érdekképviseletek totális leállást érhetnek el a BKV működésében.
