3,2 százalékos növekedést vár a GKI
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előrejelzés szerint a koronavírus világszinten erősítheti a gazdasági bizonytalanságot, visszavetheti az idegenforgalmat, és hátráltathatja a globális szállítási láncokat. A járvány hatásai egyelőre beláthatatlanok.
Magyarország a gazdasági bővülés uniós rangsorában a másodikról az ötödik helyre eshet vissza 2020-ban az EU előrejelzése szerint
– tették hozzá. A GKI a decemberi előrejelzésében is 3,2 százalékra, míg februárban 3 és 3,5 százalék közöttire becsülte a GDP idei bővülését.
A szolgáltatások húzták év végén a GDP-t
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2019 negyedik negyedévében 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
A GKI a tavalyi 13,9 százalék után az idén már csak 4 százalékos bővülést vár a beruházásokban éves szinten. A fogyasztás bővülése 4,4 százalékról 4 százalékra eshet a bérkiáramlás fékeződése és az infláció emelkedése miatt az előrejelzés szerint. A kivitel és a behozatal növekedési üteme egyaránt csökken, de nem egyenlő mértékben. A behozatal bővülése 4,8 százalékról 4 százalékra, a kivitel bővülése 4 százalékról 3 százalékra csökkenhet. A külkereskedelem 4 milliárd euró többlettel zárhat idén a tavalyi 5 milliárd euró után.
Romlanak a bizalmi indexek is, a rendelésállomány pedig jóval elmaradt 2019 végén az egy évvel korábbitól, így az építőipar bővülése 21,7 százalékról 5 százalékra, az ipar bővülése 5,4 százalékról 4 százalékra lassulhat. A kiskereskedelem csekélyebb mértékben eshet vissza, 6 százalékról 5 százalékra – írták.
A GKI szerint a munkanélküliség elérte a mélypontját, fél éve stagnál, éves szinten a tavalyi 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőhet. A foglalkoztatottak számával kapcsolatban hasonló a helyzet, az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékos növekedés ellenére az előző hónapokhoz képest inkább némi csökkenés következett be.
Az infláció éves szinten 4 százalékra gyorsulhat, miközben a bruttó átlagkereset indexe a tavalyi 11,4 százalékról 9 százalékra csökken. A forint várhatóan tartósan gyenge marad az euróval szemben, az uniós valuta átlagos árfolyama tavalyi 325,4 forintról 338 forintra módosulhat – olvasható a közleményben.
