A kereslet javít a kihasználtságon

A malmok az átlagos 60 százalékos kapacitáskihasználtság helyett most teljes kapacitással működnek – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Pótsa Zsófia, a Magyar Gabona­feldol­gozók, Takarmánygyártók és Keres­kedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A koronavírus miatt felpörgött lisztkeresletet folyamatosan ki tudják elégíteni, alapanyaghiány nincs, a raktárak tele vannak kenyérgabonával. Ráadásul a malomiparban a jelenlegi különleges időszakban sem okoz gondot a termelés megszervezése, hiszen egy modern malom négy-öt emberrel dolgozik, akiket egymástól könnyen el lehet különíteni. Pótsa Zsófia szerint a felvásárlási láz akkor lenne érthető, ha nettó importőrök lennénk, de a gabona és a gabonából készült termékek esetében erről szó sincs. Az áruforgalom akadozása ránk vonatkozóan azt fogja jelenteni, hogy az áru nem tudja elhagyni az országot.

A hazai malomipar évente 900-950 ezer tonna lisztet gyárt, ennek azonban csupán 10 százalékát csomagolják, a többi nagy kiszerelésben megy a sütőiparnak és a tésztagyáraknak. Most ezt a szerkezetet némileg át kell alakítani, de van hozzá elég gyártó- és csomagolókapacitás. Csomagolt lisztet ma csak néhány malom gyárt a kereskedelmi láncoknak.

Az ugyanakkor elképzelhető, hogy az export akadozni fog a következő időszakban. Olaszország nyersanyag formájában vesz gabonát, az éves szinten 180 ezer tonnás lisztexport döntő hányada pedig Romániában talál piacot. Magyarországon egyébként az egy főre eső lisztfogyasztás körülbelül 80 kilogramm, de ennek döntő hányada péksüteményként kerül az asztalra.

A takarmánypiacon nemcsak a koronavírus, hanem az afrikai sertéspestis hatásával is számolni kell. A takarmánykeverékek fontos összetevőinek számító premixeknél érezhető az áremelkedés, ami javarészt amiatt következett be, hogy a premixekbe kerülő vitaminok, aminosavak és nyomelemek jelentős részét Kínában állítják elő. A gabona és az olajos magvak forgalmában vannak akadozások, aminek következményeként a nettó exportőr országoknál bent ragadhatnak készletek, így Magyarországnak is inkább ettől kell félnie, nem pedig hiánytól. Importoldalon a szójadara szállítása akadozhat, és ha ez hetekig így lesz, akkor a takarmányokba kerülő fehérje-alapanyagból alakulhat ki hiány. Ettől függetlenül, ahogy az embereknél, az állatoknál sem lesz ellátási probléma. A gabonakereskedők ugyanakkor szeretnék elérni, hogy legyen átlátható, egyértelmű árufuvarozási protokoll, mert ezen a területen egyelőre nagy káoszt tapasztalnak.

Az egy főre eső lisztfogyasztás

80

kilogramm