A szakképzési rendszer átalakításával jelentősen bővül szeptembertől az ingyenesen, a felnőttképzés rendszerében tanulható szakmák száma. Az iskoláknak a szolgáltatás irányába kell elmozdulniuk – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen. Állami keretek között két alapszakmát sajátíthatnak el, és emellett egy szakmai képzésben is ingyen szerezhetnek szakképesítést a felnőttek. „A teljes szakképzési rendszer átalakítása körülbelül 35 milliárd forintból valósul meg” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére.
A szakállamtitkár arra is kitért, hogy ősztől csak a szakképző intézményekben – vagyis a technikumokban és a szakképző iskolákban – lehet azt a 174 alapszakmát elsajátítani, amelyet meghatároztak a szakmajegyzékben. Mint mondta, nem igaz az a hír, hogy ez az utolsó év, amikor szakmát tanulhatnak a felnőttek, mivel megszűnik az Országos képzési jegyzék (OKJ), amely eddig 759-féle szakmát tartalmazott. Hozzátette: december 31-ig a piaci alapon működő képzési központokban is jelentkezhetnek még a tanulni vágyók a jelenlegi OKJ-s rendszer szerint, és természetesen 2021 után is lesznek fizetős tanfolyamok. Arról a mintegy 580 szakmáról, amely eltűnik, a szakképzés átalakítása során az derült ki, hogy kevésbé tekinthetők valódi szakmáknak. A helyettes államtitkár az eltűnő alapszakmákkal kapcsolatban azt is elmondta, hogy pénzügyi-számviteli ismereteket kizárólag iskolarendszerben tanulhatnak a felnőttek, de mérlegképes könyvelői képzés, tb-ügyintézői vagy társasházkezelői tanfolyamok a jövőben is indulnak majd. Azt az aktuális munkaadó dönti el, hogy melyik papírt fogadja el az általa meghirdetett munkához.
Pölöskei Gáborné úgy értékelt, hogy a felnőttként tanulóknak kell mérlegelniük, hogy egy új szakma elsajátításához vállalják-e egy piaci alapú iskola 10-12 hónapos képzését, nagyságrendileg 500 ezer forintért, vagy ingyenes keretek között maximum két évig tanulnak majd. Az ősszel induló új rendszer az ígéretek szerint dinamikusabb lesz, és a munkaerőpiaci igényekre gyorsabban tud reagálni. Most csaknem 56 ezren tanulnak a felnőttoktatásban, azt egyelőre nem tudják megbecsülni, hogy ősztől hányan akarnak majd az átalakult felnőttképzés keretében új szakmát tanulni. Kiemelte, hogy a felnőttek oktatása esetén közismereti tantárgyakra nincs szükség, csak a szakmára koncentrálnak, és a képzési időt is rugalmasan kezelhetik a képzőintézmények. A felnőttképzésre jelentkezőknél a korábbi szakmai tudást is beszámíthatják az iskolák, nem feltétlenül csak az igazolt iskolai végzettséget. „Az iskolák részéről a jövőben sokkal nagyobb rugalmasságra van szükség, és egyéni képzési utak biztosítását is lehetővé kell tenni” – jegyezte meg. Az elméleti tananyag elsajátításakor előtérbe kell helyezni a digitális tananyag megalkotását és az e-learning-oktatást. A felnőtt diákoknak pedig kétféle jogviszonyt alakítanak ki: egyrészt 25 éves korig lesz tanulói jogviszony, az idősebbeknek pedig felnőttképzési jogviszony. Kérdésre válaszolva Pölöskei Gáborné elmondta: van, ahol örülnek az átalakításnak, és van, akinek problémát okoz, hogy hogyan szervezik meg az új típusú rendszert. Szerinte ki kell zökkenteni a megszokásból az intézményeket, és felnőttképzési teamek létrehozására is szükség lesz.
